A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1943. július

mányzó Urunk dr. vitéz Nagy Béla és dr. Demény Gyula egyházmegyei gondnok uraknak, Kovács Károly borúi és Szűcs Lajos szódói lelkipásztoroknak a nemzetvédelmi keresztet adományozta. „Boldog ember az, aki a kísértésben kitart : mert minekutána megpróbáltatott, elveszi az életnek koronáját." (Jakab 1: 12.) A megüresedett állások betöltetvén : Garamsallóra Brányik Erzsébet, Hölvénybe Szentpétery János választattak meg. Választásuk ellen panasz nem érkezvén be, azokat ideiglenesen megerősítettem, most kérem végleges jóváhagyásukat. Pál István nagypeszeki, Bors Lajos lévai kántortanítók katonai szolgálatot teljesítvén, az illetékes presbitériumok az állami tanügyi hatóságok jóváhagyása mellett helyettesítésükre Petrovics Jolán, illetve Konta Márta okleveles tanítónőket alkalmazták. Pozbán azonban a katonai szolgálatot teljesítő Szilva Árpád tanitó helyettesítésére minden igyekezetünk mellett sem tudtunk megfelelő erőt beállítani s megbetegedéséig Végh Mária tanítónő váltakozó tanítással vezette az iskola mindkét osztályát. Az ő megbetegedése után a négy egyházközség gondjaival s két állami iskola vallásoktatásával terhelt lelkipásztor sem vállalhatván a tanítást, 81 gyermekünk a tanügy nagy kárára hónapokon keresztül iskola nélkül maradt, csupán a tanév végén a lévai királyi tanfelügyelőség előzékenysége folytán lehetett újból megkezdeni a tanítást Jakubács András V. éves tanítójelölt közreműködésével. Egyidejűleg Végh Mária is visszatérve szabadságáról újból megkezdte s a tanév befejeztéig folytatta munkáját. Az ujbarsi második tanítói állást 1933-ban szerveztük és töltöttük be. Akkor ebben a gyülekezetünkben a tanulók létszáma 74 volt. Sajnos azóta 41-re sorvadt le, úgyhogy az állás fentartásához államsegély nem kérelmezhető. Mindazáltal az egyházközség szerzett jogáról nem mondhat le, méltóztassék utasítani a presbitériumot, hogy az állami tanügyi hatóságoknál jelentse az állás szünetel8