A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1941. július

4.) A felsőbb egyházhatósági leiratok, határozatok,, utasítások, a különböző egyházi és világi közületektől érkezett átiratok, megkeresések. 5.) A tanügyi, missziói, pénzügyi és egyéDb egyházmegyei bizottság jelentései s javaslatai, 6.) Az egyházközségeket és egyeseket illető közigazgatási ügyek, melyek az E. T. I. t. c. 112. §-ban felsorolva vannak, de az egyházmegyei bíróság hatáskörébe utasítva nincsenek. 32. A tárgyhoz hozzá szólni mindenkinek csak egyszer lehet, kivéve az előadót, aki felvilágosításokat adhat és az indítványozót, aki zárszóval élhet. 33. Személyes kérdésben, avagy szavának félremagyarazása esetén felszólalni az elnökség engedélye alapján bármikor lehet. Az elnökségnek jogában áll a tárgytól eltérőt ezen körülményre figyelmeztetni és ismétlés esetében a szót tőle megvonni. 34- Ha a szónok a rend és illendőség ellen vét, személyeskedik, vagy a közgyűlés méltóságát sértő módon viselkedik, — az elnök először rendre utasítja, azután a szót tőle megvonhatja, es- tleg a gyűlést fel is függesztheti s a rendzavarok ellen az E. T. VI. t. c. 46. §. A.) 3., 4. pontja alapján fegyelmi eljárást indíthat. 35. Ha a tárgy kimerittetett és szólásra senki nincs feliratkozva, avagy a feliratkozott a szólásjogtól elállott, —az elnök az előadó megnem támadott javaslatát határozatként kimondja. Módosító, vagy ellen javaslat előterjesztése esetében szavazást rendel el és a megejtett szavazás útján állapítja meg és mondja ki a határozatot. 36. Szavazás elsősorban mindig az előadói javaslatra történik s csak ha ez nem fogadtatott el, — az előterjesztés sorrendjében az ellenkező javaslatokra. — A szavazást 10 alkotó tag szóbeli — vagy írásbeli kívánatára mindig el kell rendelni. A szavazás felállással történik. 37. Fontosabb vagyoni kérdésekben a szavazás csak névszerinti szavazással és a szavazatok feljegyzése mellett „igenné 1", vagy „n e m m e 1" történik. 96