A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1940. július

sagédlelkészi karnak szinte alamizsna számba menő fizetését Lelkészegyesület az egyházi főhatóságok és az ORLE utján megkeresi a magas kormányt, esetleg a kormányzó úrhoz terjesztendő memorandum utján kísérli meg a segédlelkészek fizetés sérelmének orvoslását, kiküszöbölését. 6. Az elnöki jelentés kapcsán megdöbbenéssel vesz tudomást Lelkészegyeszlet, hogy Bresztőczy Miklós pápai kamarás, miniszteri tanácsos a „Kath. Nővédő Egyesület" nagyböjti előadásán a „Szegedi Uj Nemzedék" szerint ezeket mondta volna: „Ha valaki megírná az emberi lelkiségnek, az emberi hitnek történetét 3 szomorú számot feltétlenül fel kellene említeni ebben a történelemben. Három érdekesen találkozó számot : 1517, 1717, és 1917. A három évszám közben van 2—2 száz esztendő. Mind a három évszám hanyatlás és bukás az emberi lelkiség történetében. Az 1717. az Egyház belső életében egy nagy lelki forradalomnak : a reformációnak megindulása, mely elvvül, jelszavul tűzte ki azt a szomorú igét: El az Egyháztól, el a pápától. Az 1917-ik esztendő az első szabadkőműves páholynak a megalakulása és megindulása annak a mozgalomnak, melynek jelszava még mélyebben belenyúlt a lélekbe. Nem elégedett meg azzal a jelszóval, hogy el az egyháztól, hanem azt hirdette, hogyha el is ismerünk magunk felett valamilyen isteni tekintélyt, de feltétlenül el kell távoznunk Krisztustól. Az 1917. év az oroszországi Istentelenek Szövetségének megalakulása, megindulása annak a mozgalomnak, mely nem csak azt mondja ki, hogy el az egyházzal és el a Krisztussal, hanem magát az Istent tagadta és mindent, ami hit és vallás. Azt hirdette, hogy ki kell irtani a lélekvilágból mindent, ami természetfölötti gondolat s ki kell irtani a lélekből minden olyan elvet és tanítást, amely felemeli a lelket a magasba." E borzalmas szavak, ítéletek és megállapítások, melyek egy gyékényre állítják a reformációt a szabadkőmivességgel és az Istentelenek mozgalmával arra készteti a Lelkészegyesületet, hogy az egyházi főhatóságok utján megkérdi a magas Konventet». 78