A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1939. július

Össze barsi ref. tanitók, amikor már bátran felcsendülhet ajkunkon a nemzeti imádság. A magyar iskolarendszer bevezetésével lényeges változások történnek a tantervben és az iskolák igazgatása terén. A tanfelügyelőség és iskola igazgatók hatásköre szűkebb térre szorul, ellenben az egyházi hatóságok jogkőre szélesebb lett. A ref. tanítóság nem volt hűtlen [gyermeke a ref. egyháznak a múltban s nem lesz a jövöben sem, hanem minden tudását egy szebb magyar jövendő szolgálatába állitja s ezért munkájának elismerését kivánja, anyagi jobblétének előmozditására törekszik, tekintélyének emelését óhajtja kivívni s működési körében több önállóságot kiván. A felekezeti tanítónak erkölcsi kötelessége az egybázíársadalmi munkában való részvétel. Szól a tantervi változásokról. Az anyaországi tanterv 8 osztályú osztatlan iskolákra óratervet nem kőzöl. Javasolja a négy csoportos beosztást, mely az eddigi tapasztalatok szerint bevált. Kérjük egyházi hatóságainktól — mert az most már oda tartozik — az eddigi négy csoportos tanítás további engedélyezését. Hazánk és egyházunk szolgálatában munkálkodjunk a jövőben is a legjobb tudásunk szerint. Majd az elnöklő alelnök üdvözli körünkben megjelent Nt. Ceglédy Pál esperes urat, a ref. tanítóság régi jóakaróját, akihez teljes bizalommal viseltelünk s jóindulatát a jövöben is kérjük. Majd Németh József anyaországi kartársat üdvözli s örömünknek ad kifejezést, hogy gondolatainkat kicserélhessük anyaországi kartársainkkal. Üdvözli a megjelent lelkészeket és nyugalmazott kartársakat. Nagytiszteletü Ceglédy Pál esperes ur megköszöni a bizalmat. A csehszlovák eszme — mondja — igyekezett elválasztani az iskolát az egyháztói, de a ref. magyar tanitók a válságos időkben törhetetlen kitartással viseltettek egyházunkhoz, az iskola és egyház még közelebb került egymáshoz mint a háború előtt. Az egyház elismeri a tanitó nehéz feladatát. A husz év alatt az egyháztársadalmj munkába beleépítették értéküket, a lelkészi hivatás mellett küzdő tényezők voltak. A magyar hazát és népet a ref. tanitóknál senki nem szolgálhatja jobban. A ref. tanitó nemzethüségéről tesz bizonyságot a gyűlés előtt. Meggyőződését az évről-évre tett iskolalátogatások alkalmával szerezte. Felajánlja szolgálatait a leikész és tanitó közti kapcsolat megerősítésére. Tóth István a nyugalmazott kartársak nevében köszöni az üdvözlést. Elnöki jelentés az 1938—39. évi egyesületi eletről. 1. A mult év két halottjának Antal Gyula lévai lelkésznek és 65