A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1939. július
— de ezek ellensúlyozásaként voltak egyházmegyénk tanítói között az átlag becsületes, hithű magyar lelküietüeken kivül olyanok is, akik a magyar kisebbségi harc politikai küzdőterén is bátran, felemelt fővel, erös gerinccel az első sorokban küzdöttek az elnyomó államhatalom csehszlovák és magyar bérenceivel szemben, akik a magyar nemzethü tanitók példaképei lehetnek. V. A kálvinista tanítóság lelkületét s Önérzetét ezek után méltán bánthatja a tanítóság személyére vonatkozó, politikai magatartását kutató igazoló eljárás tőkéletlen módszere. Az igazoló eljárást helyén valónak tartja, de a módszere nem célre vezető, emelteit szerfelett egyoldalú, amikor csak vélt hibákat kutatja és bírálja el egy olyan bizottság, amelynek tagjai a volt csehszlovák állam magyar kisebbségi küzdelmeiben kevés arányszámban vettek részt Aki, vagy akik ellen nemzethűség szempontjából panasz, kifogás merült fel, azokat a tanítókat törvényes fegyelmi bíróság elé kellett volna állítani. Ez sokkal célra vezetőbb lett volna. VI. Sérelmesnek találja a tanítóság úgy az iskola fenntartó által garántált helyi járandóság, mint a fizetés kiegészítő államsegélynek 7 es. К. : 1 Pengő arányban való kiegyenlítési módját. VII. A „Gyógyalap" megszüntetése és az OTBA-ba való átcsoportosítása a köztisztviselőknek minősített tanítói kart illetőleg, — bár már nagy összegeket tartalékolt nevezett intézmény a tanítóság fizetéséből — még mindig rendezetlen. A tanítóság kéri és várja eme kérdés mielőbbi világos tisztázását. VIII. Iskoláink fejlesztését illetőleg csak Boriról tehetünk említést. A Il-ik tanerő beállítása iránti intézkedések folyamatban vannak. Garamvezekény, Füzesgyarmat és Ujlót második osztályait a megszüntetés veszélye fenyegeti, mert a magyar tanügyi törvények szerint magasabb a létszám, akiket egy tanitónak tanítani kell, mint a közel múltban volt. Varsánynál kisért az a gondolat, hogy iskoláját az államnak adná át, tekintettel a gyermekek csekély számára, az iskola fenntartás nagy költségeire és a helybeli állami iskola adottságára. Reméljük és várjuk, hogy a létszám emelkedésével az iskola benépesüljön és akkor e kérdés önmagában rendeződik. Addig is az iskola fenntartók kövessenek el mindent, hogy iskoláink jelen összetételeikben és jellegükben megmaradjanak, mert a református magyar iskolák egyházunk és magyarságunk mindenkori erősségei voltak. Ennél a pontnál kell megemlékeznünk a csekély gyermekszámu iskoláinkról: Ipolybél, Nagypeszek, Várad, Tergenye, Nagyod stb., 28