A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1939. július

В Csomor István nagyölvedi, Szántó Sándor nagysallói, Ozsvald Zsigmond nemesoroszi-i, Czimer Gábor pozbai, Váradi Károly szódót, Loyda István vámosladányi, Bárány János zselizi, világi egyházképviselők. Szabó István, Selmeczi Árpád, Kemnyik Jó/sef, Nagy István, Szabó Antal segédleikészek. Az egyházmegye tanítói kara csaknem teljes számban és számos érdeklődő világi egyháztag. 1 » A LXXXIX. zsolt 1. versének eléneklése után Esperes ur felolvassa a bibliából Lukács ev. I. részének 68 75. verseit, mely után a következő bensőséges imádságban kérte az élő Isten kegyelmét és áldását a gyűlés munkájára, anyaszentegyházunkra és magyar hazánkra. Örökkévaló Isten ! Atyánk a Jézus Krisztusban ! Jó dolog dicsérni Tégedet és éneket mondani a Te nevednek óh Felséges Isten ! Hirdetni jó reggel a Te kegyelmedet, mert amig Téged dicsér és magasztal ajkunk, szereteteddel és jóságoddal telik meg a mi szegény szivünk és amig Néked éneket zengünk, mennyei őröm száll lelkünkbe, elűzi a félelmet, a csüggedést és tépő kétséget, mely untalan reánk nehezedik és lenyűgöz. Felvesszük hát a hálaadás poharát és imádsággal áldjuk háromszor szent nevedet, hogy elmúló időkben sohasem hagytad bizonyság nélkül magadat, sőt hűségednek és megtartó kegyelmednek drága bizonyságait nyújtottad a Te árva néped felé! Kegyelmednek köszönjük Atyánk, hogy annyi megpróbáltatás és megaláztatás után felnyitottad börtönünk zárait, haza vezettél bennünket s ma szabad magyar földön zendül ajkainkon a zsoltár dicsőséged öltárai felél A boldog hazatérés első nagy találkozásán imádságunkkal magunkhoz öleljük véreinket, akik még távol vannak, de ma velünk imádkoznak, kérünk Atyánk, hozd őket haza, hozd vissza a mi foglyainkat, mint patakokat a déli földön. Érezzük és megvalljuk előtted Atyánk, hogy a mi örömünkre és reményünkre is sötét árnyékot vet a bűn. Innen a bölcsességben szűkölködő, szeretetben szegény világból könyörgünk fel Hozzád, ki egyedül vagy bölcs, ki törvényi adtál, melynek vége a szeretet. Te vagy örök forrása minden bölcsességnek, világosságnak és békességnek! Minket világtalan sötétségbe taszított a bin, szentnek hitt törvények kőtáblái töredeznek előttünk darabokra, a mélységből kiáltunk Hozzád, kegyelemnek és békességnek Istene Î 4