A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1938. július

7 preoráns kántortanítót is. Csak nagyon rövid ideig élvezte a jól megérdemelt nyugalmat, megrendítő hirtelenséggel jött halála mély gyászba borította szeretett családját, tisztelőinek, barátainak és egy­kori tanítványainak nagy számát. Meg kell még emlékeznem — bár nem volt közgyűlésünk tagja — nagykálnai gyülekezetünk 16 éven át hűségesen szolgált érdemes gondnokának, Kovács Jánosnak haláláról is, aki tipusa volt az egyházához és fajához hű, azokért dolgozni és áldozni kész ma­gyar református földműves embernek. Kovács János és millió társainak becsületessége, hite, törhetetlen faj- és egyházszeretete az az ősi erőforrás, amely nemzeti és egyházi újjászületésünk elpusz­títhatatlan reménye és záloga. Sok és nagy veszteségünk felett érzett igaz részvétünket nyil­vánítsuk jegyzőkönyvünk lapjain, elköltözött vezéregyéniségeink és munkatársaink emlékét e helyen is örökítsük meg s erről jegyő­könyvi kivonatban értesítsük gyászoló családjaikat. Félévszázadot meghaladott lelkészi szolgálat után önként kiál­lott a küzdők sorából és nyugalomba lépett pozbai egyházunk és a társult gyülekezetek lelkipásztora : Bihary Kálmán, egyházmegyénk egykori főjegyzője, egyházmegyénk és kerületünk tanácsbirája. Gyü­lekezete kományzásában mintaszerű rendet tartott, azok gazdasági erejét megszervezte és kiépítette, mind a négy gyülekezetben cél­szerű, sőt diszes középületek hirdetik hűséges, lelkiismeretes mun­káját. Közéletünkben a nyilt, egyenes gondolkodás, a kertelésnélküli szókimondás embereként tiszteltük és szerettük. Amikor most az aktiv munkától visszavonul, szívből köszöntjük őt és kérjük a ke­gyelem Istenét, adjon esztendeihez esztendőket, erőt és egészséget, családjának, tisztelőinek, híveinek és egész egyházmegyénknek örö­mére ! Itt említem meg, hogy Martosra választatván el, a mult év őszén körünkből eltávozott Vecsey Viktor garamszentgyörgyi lelkész, aki meleghangú levélben vesz bucsut egyházmegyénktől és Isten áldását kéri traktusunkra. Mi is őszinte szivvel köszöntjük őt, sze­retett szülőföldjén végzendő munkáját, életét, családját kisérje az is­teni kegyelem minden áldása ! A kegyelet és hála adójának lerovása után forduljunk az élők felé, akik itt vannak közöttünk, testi és lelki erejök teljességében végzik — immár hosszú ideje — áldásos munkájukat. Kiss Gyula, vámosladányi lelkész — ma már egyházmegyénk Nestora — betöl­tötte lelkipásztori szolgálatának 50 ik, Katz László borii kátortanitói

Next

/
Thumbnails
Contents