A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1933. április

101 vagy törvénysérelem történt volna. Nemcsak a periratban elfekvő 2. számú prezsbiteri gyűlési jegyzőkönyv hiteles másolata igazolja ezt, hanem a gyűlésen elnöklő Czeglédy Pál egyhni. jegyző — fanácsbiró minden gyanusithatáson felül álló személye, valamint; a jegyzökönyvet aláíró egyházgondnokok és a hitelesítést végző prezsbiterek tisztes személye is. El kellett utasítani a felebbezést azért is, mert tévesen hivatkoznak felebbezők a barsi ref. egyházmegye 1932. évi jegyzőkönyve 74. oldalán Juhász Pál részére megállapított összegre: 5.571.40 Kő-ra, mert ha egy kicsit figyelmesebben és nagyobb lelkiismeretességgel olvassák, ugy az idézett jegyzőkönyvet, mint a prezsbitériumnak egyezménnyel hozott határozatát, akkor tudniok kellene, hogy az 1932. évben 5.571.40 Kc-ban megállapított lelkészi járandóság 1931. junius 14-ig, mig a prezsbiteri egyezményben megállapított 16.000 Ké 1933. március 12-ig a lelkészi elmaradt fizetések és a lelkész által igényelt egyéb, az egyház javára bármilyen kiadásaiból eredt követelésének kölcsönös egyezményből eredt összege. A prezsbiteri határozat különben is a lelkész és a prezsbitérium kőzött kölcsönös megállapításból eredő egyezményes szerződés. A felebbezők elgondolására jellegzetes fényt vet Balogh Lajosnak, a felebbezést legelőször aláírónak a periratokban 6. sz. alatt elfekvő levele, mely szerint az elnöki végzésben megnyugszik és azt meg nem felebbezi „félre lettem vezetve az igazságtól és csak azért követtem el a helytelenséget." Továbbá „Igaz, hogy a felebbezés az én nevem aláírásával történt, de mivel félre vezettek, én visszalépek minden néven nevezendő intézkedésüktől." Fontos egyházi érdekek, a gyülekezet békéje szükségessé tették az E. T. V. t. c. 129. §-nak alkalmazását. Az ítélet kihirdetésénél jelen volt felek nyilatkozattételre hivatván fel, panaszosok bejelentették felebbezésüket, panaszlott az ítéletben megnyugodott.