A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1932. június

8 irányítják leikeiket ! Nem látják . . nem veszik észre, hogy forrongó vulkánon ülnek, mely minden pillanatban kitörhet s kiszámíthatatlanul pusztíthat el mindent, még mindég nem veszik észre azokat, melyek az ő és a világbékességére valók ! Istennek legyen hála, ez az emlékezetes veszedelmes esztendő minden nagyobb megrázkódtatás és káros következmények nélkül ment el eddig felettünk. Népünk igaz, szegényebb lett, teherbiróképessége csökkent, de egyházias, vallásos érzése, hite, reménysége meg nem fogyatkozott, legalább eddig még ily nemű jelenségek nem mutatkoznak . . Aggódtunk . . féltünk, hogy a lesújtó rossz termés majd elidegenít egyeseket, talán sokakat Egyházuktól, vallásuktól, talán itt.. ott megtagadtatik az egyházi adófizetés, taián lelkészeink, tanítóink javadalma csorbulást szenved s nem adatik meg .. de hála Istennek aggodalmaink feleslegesnek bizonyultak, s ha itt . . ott némi elégedetlenségre hajló hangok hallatszottak is, még is az egyházi jórend sehol meg nem zavartatott, az egyházi adó csekély kivétellel mindenütt befizettetett, s egyházi tisztviselőink mindegyike megkapta járandóságait. Illesse elismerés és köszönet a mi kicsiny, de jóindulatu Gyülekezeteinket, melyeket sem a válságos idők forgataga, sem a páratlanul rossz esztendő, kenyérre is alig elég sziik termés, egyházias érzésükben, áldozatos buzgóságukban megtántoritani nem tudott! 6. Annál nehezebb és súlyosabb a mi kis Egyházaink helyzete. — Kiadásaik a sok különféle gyógy-, betegsegélyző dijak, személyi járultatások, növekvő adóterhek miatt egyre emelkednek, bevételeik pedig az elmaradt vagy elengedett haszonbérek, egyre csökkenő gabonaárak miatt, fokozatosan csökkennek. — Elképzelni is nehéz, hogy hová jutunk ha ez ebben az arányokban és irányokban folyik tovább ! Mindenesetre már ezek is óva intő jelek, hogy legyünk vigyázók gyülekezeteink anyagi dolgaiban, mérsékeltek igényeinkben nehogy — különben jóakaratú Egyházaink azon possumus miatt lehetetlen helyzetbe jussanak vagy épen tönkre menjenek. 7. Megragadó és felemelő esemény is történt Egyházmegyénkben az elmúlt év folyamán : Az árvaház Marcelházáról, hozzánk Kiskoszmályra, a kicsinyek legkisebbjébe, nemzetiségi határszélen őrálló kis leányegyházunkba költözött! Egyházmegyénk 30.000 koronás adománya lehetővé tette az árvaház vezetőségének az ősrégi Migazzy majd Erdődy grófi kastély, a feisöszecsei erdőbirtokosság tulajdonának megvételét, a 70 ezer korona vételár, amikor e sorokat irom,