A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1931. június
15 békesség, mert nem lehet hálátlanabb helyzet, mint viszálykodó, békételenkedő lelkész-tanító és Gyülekezet. Sajnos, Zselizcn még mindég rendezetlen a helyzet. Az Egyház kifogásolta s felsőbb helyeken keresett s több esetben talált is orvoslást, egyes alantasabb hatóságok szabálytalanságai ellen s igy ezek nem hajthatták ezideig végre az б felfogásuk szerint a tanítói követeléseket s ezek intézése részben az országos hivatal és iskolai referátus, végeredményében pedig a legfőbb közigazgatási bíróság kezében . . tehát még mindég függőben van . . az e. kerületi bíróság Ítéletének végrehajtása is szünetel, mely annak elnöksége haladékot adott annak végrehajtására aug. 3-ig. Tehát csaknem ott vagyunk, ahol kezdtük s nem veszített volna egyik fél sem, ha bevárták volna a közigazgatási bíróság döntését, amit közös igyekezettel már régen és minden valószínűség szerint a tanitó megkárosítása nélkül közmegnyugvást kellően lehetett volna siettetni. — így ismétlen ez időszerint ott vagyunk ahonnan kiindultunk. De hát fiat justitia, aut pereat mundus! Minden esetre kívánatos lenne, ha ez áldatlan s csak a Gyülekezetre káros ügy elvégre már befejeztetnék. 15. N.-Salióban is, sajnos aggasztónak mutatkozik, tünetek jelentkeztek . . még augusztus havában az e, tn. k. gy. határozatának megfelelőleg a számadásaikkal hátralékos Gyülekezeteket a 300 kor. büntetés terhe mellett felhívtam igazolásra és számadásaik beterjesztésére. Csaknem mindnyájan eleget tettek felhívásomnak s igazolásaikat az egy értekezlet alkalmával összegyűlt tanácsbirói kar, elfogadhatóknak találta. N.-Sallóról válasz nem jöven Dr. Tóth Sándor és Dr. Agyagássy Sándor tanácsbirákat küldtem ki és kértem fel a számadások elkészítésére, illetve megszerzésére s az időközileg több egyháztag által beadott — főként a számadások meg nem tartásával foglalkozott panasz elintézésére. A bizottság több terminust engedélyezett a lelkész kérésére, amit a panaszosok halogatásra, vagy a kérdés elsimítani akarásának minősítve, panaszt emeltek a püspöki, majd amikor még mindég késlekedtünk az országos hivatalnál. Végre kiszálhatott a bizottság s a legteljesebb jóakarattal le is tárgyalták az alapokra vonatkozó 8 számadást, a közös és magán pénztárak számadásának elkészítésére pedig 3—3 Ízben is ujabb határidő tűzetett ki s eredménytelenül s végül is a lelkész az espereshez irott levelében kijelentette, hogy ő nem engedi terrorizáltatni