A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1931. június

9 11.) Az újonnan választott tanácsbirák : Dr. Kersek János, Székely Béla, valamint még esküt nem tett Gergely László gyarmati tanító, ugyancsak a most választott Szabó Erzsébet pozbai és Farkas Károlyné ládányi tanítónő eskütételre hivatván fel, a hivatali eskiit a közgyűlés színe előtt letették. Tudomásul szolgál. 12.) Tárgyalás alá vette a közgyűlés az itt olvasható esperest jelentést : Nagytiszteietil és tekintetes e m. közgyűlés ! 1. Mintha kissé szakadozni kezdenének Egyházunk ege felett a sötét fellegek .. egy .. egy halavány napsugár látszik fényleni olykor.. olykor egyetemes Egyházunk s benne Konventünk közszelleme egységesebb, egészségesebb, céltudatosabb s az államkormány magatartása is megértőbb, előzékenyebb, mint eddig volt, amikor alig hallgattak s értettek meg bennünket, most már leülnek vetünk a zöld asztalhoz s tárgyalnak s bevett szokás szerint ígérgetnek is.. sőt tesznek is már az adócsökkentési segélyt, közigazgatási államsegélyt, nyugdíjhozzájárulást tetemesen felemelték s tőtünk már 2 özvegy lelkésznőnek folyósították az esedékes özvegyi kegydijat. Törvénykönyvünk Összeegyeztetése is lmlad s remélhetőleg — ígéreteik szerint — őszre már megerősítés alá kerül, bár itt még mindég nagy az ellentét, különösen a VI. t.-cikk a népoktatási törvényre nézve s ez idő szerint még mindég az a kívánságuk, hogy ez kapcsoltassák ki a törvénykönyvből s esetről .. esetre szabályrendeletifeg intéztessék, azzal indokolván ez álláspontjukat, hogy az állami népoktatási törvények és rendeletek csaknem miniszterenként változnak s azokkal szemben lehetetlenség egy megrögzitett felekezeti iskolai törvény jóváhagyása ! ! erre nézve Egyházunk felfogása az, hogy valamint a múltban s a világon mindenütt ugy nálunk is törvénykönyvünk egysége, autonómiánk jogfolytonossága miatt, lehetetlenség épen e legfontosabb résznek kikapcsolása, mint egy törvényen kivül helyezése. — Nehéz ellentét . . reméljük nem lesz áthidalhatatlan ! 2. ígéretet nyertünk lelkészeink állampolgárságuk elismerésére nézve, jogosnak ismerték el az 1919—1920 évi elmaradt államsegélyhez való igényünket csak a financiális helyzet okoz nehézséget ! Javulni, fejlődni látszik szóval az állammal való viszonyunk, mindamellett is szükségesnek vélem ugy az elmaradt államsegély,