A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1929, 1930

1. A 37. dicséret eléneklése utrin Esperes magas szárnyalású, a lelkeket a Mindenható zsámolyához emelő, a gyűlés munkájára áldást, segedelmet, az egyetértés lelkét kérő imádsága után az elnök felhívta főjegyzőt az alakulási jkv felolvasására. 2. Főjegyző felolvasta az alakulási jkvet, amelyből megállapítást nyert, hogy a gyűlés alkotó tagjai csaknem teljes számban megjelentek s igy a gyűlés határozatképes, mire az elnöklő esperes a gyűlést megnyitotta. 3. Elnöklő esperes bejelentette, hogy dr. Nagy Béla e. m. tanácsbiró, Patay Gyula farnadi lelkész, Jakabfalvay Barna e. m. vil. aljegyző, Dr. lllyefalvy Vitéz Aladár losonci e. képviselő, Tóth Kálmán e. m. tanácsbiró távolmaradásukat igazolták tudomásul szolgál. 4. jelen gyűlés jkvének vezetésére az e. m. főjegyző, hitelesítésére pedig dr. Tóth Sándor és Antal Gyula kéretvén fel az Esperes kifejtette, hogy Egyházmegyénk olyan, mint egy ékes kert, amelyben a szivnek, léleknek kellemes, kedves virágok, hasznos gyümölcsök díszlenek, olyan mint egy méhkas, amelyben szüntelen munkálkodnak. Mit adjunk mi mindezekért viszonzásul ? Mást nem adhatunk csak szeretetet, bizalmat, elismerést. Honoráljuk fokozott munkássággal, hálával a gyülekezetek áldozatkészségét, egyházias tevékenységét, kis dolgokért, ne zavarjuk meg azok nyugalmát, békéjét ! Régi igazság, hogy : „Sutnurn tus, summa injuria", ne helyezkedjünk a rideg jog álláspontjára, hanem keressük a méltányosság, megértés, kölcsönös engedékenység, szeretet útját! Egy kis önfegyelem, elnézés, ideális gondolkozás meghozza a maga jó gyümölcseit. Nagy szükség van erre, különösen a mai nehéz időkben, amikor egyházi törvényeink, dacára a legnagyobb lemondásnak, autonómiánk kardinális alaptételei feláldozásának, még ma sincsenek jóváhagyva. Még ma is azt mondják, hogy nehézségek, súlyos okok akadályozzák a megerősítést. Ily körülmények között fokozott összetartásra, egyetértésre, szeretetre van szükség, mert gyengeségünkben csak ezekből meríthetünk erőt, kitartást és bizalmat a jelenben és a jövőre. Az Ö lelkét is — minden testi gyengesége mellett — az olthatatlan, erős szeretet tölti el és sarkalja az egyházért való munkálkodásra. 5. Olvastatott az e. m. szavazatbontó bizottság által Léván, 1928 október 10-én, majd ugyanott 1928 dec. IU-én felvett jegyző-