A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1929, 1930

46 4. Elnöklő esperes jelenti a közgyűlésnek, hogy Tóth Kálmán ny. ezredes, az Egyházmegye világi tanácsbírája, hivatkozva élemedett korára s egyéb — lemondó levelében kifejtett okokra — az egyházi élettől visszavonulva tanácsbirói tisztségéről lemondott. Sajnálattal tudomásul vétetik a hithű, puritán gondolkozásu, igaz kálvinista érzésű tbiró lemondá és a megiiresült tanácsbirói tisztség betöltésére a szavazás elrendeltetik. 5. Ugyancsak jelenti esperes, hogy Soós Géza tanitó ta nácsbiró nyugalomba vonul, minélfogva tanácsbirói tisztsége megszűnik. Mindnyájan ismertük azt a hűséges, fáradhatlan, lelkiismeretes munkát, amelyet Ő ugy a kicsinyek gondozása, valamint preorans tanitói minőségében a rá bízott gyülekezet anyagi, főként valláserkölcsi életének emelése, felvirágoztatása érdekében kitejtett. Munkája e téren csak nem lelkipásztori tevékenységnek mondható. — Évenkint számos vallásos estét tartott, iskolája mintaszerű, növendékei között szerető atya volt, akiket egyformán szeretett. Egyházmegyénknek legelső tanitótanácsbirája volt. Áldás övezze nevét, sokáig élvezze békén, egészségben a jól kiérdemelt nyugalmat. A meg üresült tanitótanácsbirói tisztség betöltésére a szavazást a közgyűlés elrendeli. 6. Farnad szavazat elmaradása, tekintettel a lelkész súlyos betegségére, igazoltnak vétetik. 7. Akúcs Lajos e. főjegyző előterjesztette az itt olvasható esperesi jelentést : A barsí reform. Egyházmegye 1930. évi julius 8-án Léván tartott rendes közgyűlése elé terjesztett esperesi jelentés. 1. Isten a mindenáldás és kegyelem kiapadhatlan forrása iránt érzett mélységes alázattal és hálaadással kezdem jelentésemet, ki adott nekem erőt, egészséget, habár meggyengült mértékben is, hogy 70 év hosszú életidő fáradalmait, nem egyszer emésztő gondjait leküzdve, még most is itt állhatok a nt. és tet. e. m. k. gyűlés előtt s szokásos évi jelentésemet előterjeszthetem, de hálás köszönet 'liesse Egyházmegyénket s annak minden gyülekezetét hogy bizalmukkal mindezideig megtisztelni szívesek voltak s ezzel erőt bátorítást nyújtottak nem egyszer nehéz súlyos helyzetek és kérdések intézésére, megoldására is.