A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1929, 1930

28 felett való rendelkezési jogunk sok korlátozást szenved, nemcsak az iskola külső életét, de a belső iskolai munkát illetőleg is. Alig van módunk befolyást gyakorolni az iskola nevelői és tanítói munkájára, mert ezideig sem tantervünk, sem külön iskolai rendtartásunk nincs. Nem mondhatunk le pedig azon jogunkról, hogy iskoláink tantervét és rendtartását nem mi magunk alkossuk meg, azért nemcsak ragaszkodunk ehhez, hanem ennek megvalósítását minden rendelkezésünkre álló eszközzel szorgalmazzuk is. T. b. javasolja: Keresse meg az egyházmegyei közgyűlés az egyetemes konventet az irányban, hogy a már évek óta a minisztériumnál levő tantervünk jóváhagyását az államkormánynál újból szorgalmazza s gondoskodjon egyetemes konventünk egy, a mai iskoláink számára összeállított iskolai rendtartásnak mielőbbi kiadatásáról : addig is, mig ez elkészül, az egyházmegyei közgyűlés elrendeli a régi Dunántuli egyházkerület által kiadott iskolai rendtartás kötelező használatát, a mai viszonyok által megkívánt módosításokkal. b.) Örömmel állapítja meg t. b., hogy iskoláink a bizonytalanság közepette is fejlődnek, gyarapodnak. Ez iskolai év folyamán a pozbai és garamsailói iskoláknál egy-egy uj tanítói állás szerveztetek, a nagysallói iskolánknál pedig most van folyamatban egy új, negyedik tanítói állás beállítása. Fejezze ki az egyházmegyei közgyűlés ez iskolákat fentartó gyülekezetek iránti háláját és köszönetét, hogy netn kímélve anyagi áldozatot, fáradságot, mindent megtesznek iskolájuk fenntartásáért és fejlesztéseért. És erre való hivatkozással kerestessenek meg ugyanilyen célból a hontfiizesgyarmati és baracskai egyházak, hogy ezen nemes, szép példákon felbuzdulva, ók is mindent kövessenek el, hogy uj tanítói állások szervezésével iskoláik túlzsúfoltságát, már csak saját érdekükben is, miné előbb szüntessék meg. c.) Iskoláink működésének elsősorban a vallásos és erkölcsös nevelésre kell kiterjeszkedniük. Nagy megelégedésére szolgált t. b.-nak, bogy e tekintetben iskoláink mindannyian megfelelnek hivatásuknak. Mégis hangsulyozandónak tartja annak kiemelését, hogy a vallásos nevelésnél nem az ismeretközlés az etső-fontosságu, hanem a hitet biztosító öntudat 1 Tehát nem elegendő a vallástanítás) anyag közlése, hanem arra kell törekedni, hogy a gyermek saját értelmének megfelelőlcg értse is a vallási igazságokat és azokat tudja alkalmazni a saját életében. A VI. évfolyamtól kezdne minden gyermek-