A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1929, 1930
datian állapotot, felette sajnálatos viszályt, amely zselizi szép gyülekezetünk békéjét teljesen feldúlta s a perek lavináját zúdította a gyülekezet tagjaira. Hiába valónak bizonyult minden békéltetési kísérlet, hajótörést szenvedett minden jó akaratú, békés megoldás próbálkozása, csak a rideg jog, csak a per, csak a túlfűtött érzékenység, vagy talán a bosszúérzet uraija a helyzetet, amely oda vezetett, hogy már az egyház ingatlanaira bizt. végrehajtás vezettetett. Esperes ur azon eljárását, amellyel ezen szabálytalan eljárás ellen az igazságügyi miniszternél tiltakozott, helyeslőleg tudomásul veszi a közgyűlés. 12., 13. Örömmel értesül közgyűlésünk az esperesi jelentésből, hogy Egyházmegyénk gyülekezeteiben mindenütt rend, békesség, áldásos összhang, buzgó tevékenység, munkás, hatni, alkotni törekvő lélek uralkodik. Gyülekezeteink szinte versenyeznek az áldozatkészségben, amellyel középületeiket, templomaikat, iskoláikat, lelkész és tanitólakásaikat újjá épitik, renoválják, széppé, díszessé teszik. Illesse legnagyobb elismerésünk a buzgó gyülekezeteket s azok vezetőit! E fénynek azonban sajnos, meg van a sötét árnyéka : az átkos egyke, amely szerint jobban pusztítja népünket, elnépteleníti iskoláinkat, gyülekezeteinket. Habár pusztába kiáltó szó is ez idüszerint minden beszéd, minden figyelmeztetés, ne szűnjünk meg azért kiáltani Jeremiással: „Micsoda bizonyságot hozzak néked elődbe! Micsoda példát mutathatnék néked Jeruzsálem jjpr ... mert nagy, mint a tenger a te nyomorúságod : ki gyógyít meg téged." (Jer. siral. II.: 13.) 14. Sajnálattal veszi tudomásul a közgyűlés, hogy Nagysallóban, Losoncon és Zólyomban az egyháziátogatás nem volt megtartható. 15., 16., 17. Egyházmegyei tanítóságunk iránt, amely hivatása magaslatán állva, mélyen átérzett kötelességtudattal, nemes ambícióval, nem lankadó ügyszeretettel végzi terhes munkáját az egyház veteményes kertjében, vallásos szellemben, egyházias érzületben, magyarságunk szent tradíciójában nevel és tanit jóravaló, magyar kálvinista embereket ; — s mindazon gyülekezeteinknek, amelyek a népnevelés oltárára készséggel hozzák meg a terhes áldozatot, szervezve ujabb iskolákat : teljes elismerését és köszönetét nyilvánítja a közgyűlés. 18. Juhász Jenő volt ki sóvári eiőkönyörgő és Bátky István,volt nagyodi kántortanítót a nyugalomba áldás kívánással kiséri a köz-