A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1925, 1926, 1927, 1928
4. Egyetlen pozitív alkotása egyetemes Egyházunknak az új énekes könyv kinyomatásának, egyelőre 20,000 példányban kiadásának elhatározása ! Pedig talán ez volt a legkevésbé sürgős, népünk zsoltárokkal eléggé el van látva, égető szükség sehol sem mutatkozott, s az a 4—5 százezer korona is, még is csak a hivek zsebéből keriil elő ! Én a magam részéről örülök minden alkotásnak, hiszem hogy a várakozásnak minden tekintetben megfelel . . szolgálja híveink lelki épülését fokozott hatással . . hatványozott erővel. 5. Ugyancsak kimondotta egyetemes Konventünk egy egyetemes tantervnek már szeptemberben leendő kötelező bevezetését és egyházi einöke által készített vallástannak kötelező használatát. Jól eső érzéssel jegyzem fel, hogy az előbbinek, valamint a pénzügyi tervezetnek egyik készítője közülünk a mi kebelünkből került ki, munkáik elsórendűek s a legnagyobb méltánylatban és elismerésben részesültek, csak az a baj, hogy a bizottság az előbbire vonatkozóan is, a 12-ik órában, e hó vége felé ül össze, félő hogy a tanév elejére a mi habozásunk és halogatásunk miatt, életbe léptethető alig lészen. A mi a hittani könyvet illeti, semmi kétségünk sem lehet, hogy az a maga nemében elsőrendű leszen . . itt is csak az lesz a nehézség, hogy Egyházkerületünknek is van előzőleg hozott határozata, mellyel a Kovács-Oszlányi hittani tankönyvet teszi kötelezővé iskoláinkban ! Melyiknek engedelmeskedjünk most már! Egyébként erre nézve püspöki leirat is érkezett gyűlésünkhöz, mely e ponttal kapcsolatban lehet tárgyalható. 6. Hitfelekezetünket, egyetemes Egyházunkat a maga egészében és részeiben közelről a legvitálisabb érdekeiben érintő kérdés volt az u. n. tanítói személyi államosítás, s legújabb az állam és Egyház szétválasztásának nagyjelentőségű kérdése. Az elsőre vonatkozóan tanítóink titkos szavazásra hivattak fel, a kellő megfontolás, teljes garantia nélkül, elhirtelenkedve mintegy odadobott kérdésre a szavazás eredménye az államkormányra nézve nem volt, nem lehetett a várakozásnak megfelelő, a nemmel szavazók és az egyáltalán nem szavazók többségben voltak az igennel szavazókkal szemben, jeléül annak, hogy a Magyar tanítóság a maga egészében, nem engedi magát, érzését, odavetett jelszavak és Ígéretek által elcsábbittatni, mind amellett is e kísérletezés hangosan figyelmeztető jel egyetemes Egyházunkra, hogy ilyen kérdések által ne engedjük magunkat meglepetni, és sok oldalú függelemnek, mondhatnám terrornak tanítóinkat védtelenül ne engedjük kitétetni,