A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1921, 1922, 1923, 1924

27 Református iskolába járt 580. Más jellegű iskolába járt 203. Fel­mentést nyert 28. Nem járt 55. Ifjúsági könyvtár van 36. Tanítói könyvtár 27. Mulasztás volt 2375 félnap. Református népoktatásra fordított összeg 361880'16 kor. Mely­ből egyházi teher 128287 kor. 60 fillér. Állami teher 222591 kor. 42 fillér, községi teher: 11101 kor. 14 fillér. 4) A mindennapi iskolásoknál az eredmény általában örven­detesnek mondható. Feltűnő javulás tapasztaltatott : Garamvezekény, Nemesoroszi, Ágó, hol Akúcs Árpád s. tanító működött. Hölvény, Felsőpél, Töhöl és Pózba iskoláiban, hol 81 gyermek tanítása nagy munkát jelent а tanítóra. A garamszentgyörgyi iskolánál különösen kiemeltetik а szám­tanban elért szép eredmény s az ott használt módszer különösen a fiatalabb tanítóknak figyelmébe ajánltatik. Reméli tanügyi bizott­ság, hogy ezen isko'ák a jövőben is hasonló színvonalon maradnak és tanítóik fokozott buzgósággal végzik a jövőben is munkásságu­kat a magyar tanügy javára. Kevés eredmény tapasztaltatott Nagypeszeken és [polypásztón az I - II ik osztályban. Ez utóbbi helyen mentő körülmény, hogy tanítónő kezdő lévén, még nincs kiforrott módszere de reméli a tanügyibizottság, hogy a jövőben ezen hiányokat egy kis ügybuz­gósággal és szorgalommal pótolni fogja. A nagypeszeki tanítót pedig 40 évnél több szolgálatára való tekintettel jóakaratúlag figyel­mezteti a tanügyibizottság, hogy addig is mig a nyugdijak az állam által véglegesen rendeztetnek a saját érdekében több gonddal vé­gezze hivatását. 5) Az ismétlő oktatást a közfelügyelőségeknek nehéz volt ellen­őrizni, mert a legtöbb helyen meg sem jelentek vagy csak igen szórványosan. Ahol megjelentek ott az eredmény jónak sőt örven­detesnek mondható ; igy Alsófegyverneken, hol a bibliában való jártasságukkal keltettek feltűnést. Tanügyi Bizottság kéri utasíttatni az egyházak elöljáróságait az ismétlősökre vonatkozó állami és egyházi törvények szigorú végrehajtására. 6) Tanügyi Bizottság kéri felhivni tanítóinkat a magyar nép­dalok intenzivebb tanítására, mint amelyek a magyar érzés fejlesz­tésére, ápolására és ébrentartására igen alkalmasak, amelyre töre­kedni a mai szomorú korszakban mindnyájunknak legszentebb kötelességünk. A cél elérésére azonban elegendőnek tartja nehéz műdarabok betanítása helyett egyszerűbb és könyebb népdalainkat.

Next

/
Thumbnails
Contents