A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1921, 1922, 1923, 1924

Ill személyes tárgyalásra, mely csak részben vezetvén eredményre, a vezekényi lelkész azon kijelentésére, hogy előzékeny ajánlatát csak egy bizonyos rövid időre tartja fenn, azontúl követelni fogja a teljes összeget: felelőségem tudatában is, másrészről azonban az előzékenységet hasonlóval viszonzandó, meghívtam a személyes tárgyalásra e. m. gondnok helyettes elnök társamat, az e. m. ügyészt , és pénztárnokot, kik az elutasítás következményeit vállalni nem akarva, hozzájárultak az egyességhez. mely szerint a múltra való járandóságokból elengedtetik közel 2000 kor., fizetendő 8700 kor., folyó évi járulékra 1500 kor., jövőben pedig a dijlevél szerinti járandóságok fele részének а szept. 15-iki lévai piaci árak szerinti összegek. Ezen egyezség természetesen az e. m к. gy. utólagos jóváhagyásától tétetett végérvényessé. Vonatkozó jegyzőkönyv és levelek a k. gy. asztalán fektlsznek. 9) Be kell jelentenem а к. gy.-nek, hogy legközelebbi e. ker. k. gyű'ésünkön, meg kellett győződnünk, hogy két egymással anynyira különböző egyházmegye nem alkothat, egészséges alapokon nyugvó e. kerületet s kikeltett jelentenem ugy magam, valamint képviselő társaim nevében is, hogy amennyiben az e. ker. nem gondoskodik, a kerületi életnek és fogalomnak megfelelő berendezkedésről az esetben Egyházmegyénk kénytelen lesz a legmeszebbmenő következményeket levonni, részben javasoltam ez ügyben az e ker. és két e. m. elnökségéből alakítandó értekezleten a kérdés előkészítését. Kérnénk szükségszerű eljárásunk jóváhagyó tudomásul vételét. •10) Az e. kerületünkre jutott államsegély a két Egyházm. között lélekszám arányában felosztatott, azzal a különbséggel, hogy míg az 1921. éviből a 2 esperes a kerületi pénztárból kapta a tiszáninneni kerületbeliekkel egyenlően a 2000 kor. tiszteletdijat, addig az 1922. évi államsegélyből ez nem a kerületi pénztárból fedeztetett, de megmaradt a mi hátrányunkra az e. m. pénztár államsegélyének terhére. Kérném jövőben akként kérelmezni az e. kerületen, hogy miként az az előző évben, de meg a tiszáninneni e. kerületben általjában az esperesi tiszteletdíj mindkét esperes részére az e. ker. pénztárból utaltassék ki. Mivel azonban az 1922. évre az esperesi tiszteletdíj rendezetlen, s az e. m. honoráriumban részesülő tisztviselői is a közigazgatási államsegélyből nem részesültek, javaslatom hogy mindezek részére az 1922. évre s attól kezdődőleg legalább annyi adassék, a mennyiben egyetemes Egy•