A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1920. április, 1920. június, 1920. december

s találta többlet jövedelmét, csak mi vesztettük el járandóságainknak egy tekintélyes részét ; hogy odaát a kormány kimondta, — miszerint a megszállott terület tisztviselői itt kapják meg az államtól nekik járó fizetésüket s mi még is nem kaptuk meg sem itt, sem a másik oldalról ; — mindezt elviseltük volna, de mikor özvegyek és árvák, nyugdijasok egy fillért sem kapnak, mikor levelek vannak, melyek tanúsítják lelkésztestvéreinknek a nyomor, az inség miatt már az öngyilkosság gondolatával való foglalkozását, mikor a zólyomi lelkész 60 korona havi fizetésből kénytelen megélni s mi elutasításban részesülünk : akkor már nem vehetem magamra a felelősséget, akkor a gyűlést már össze kellett hivnom, annyival is inkább, mivel erre már a szomszéd egyházmegyékből is kaptam sürgetést. Most már minden irányítás nélkül magam nem intézhetem az ügyeket. Ezért kellett összehívnom a gyűlést, hogy irányító álláspontot foglaljon el. De egyébként is, most nincs kerület, talán még püspök sent, igy a legfőbb egyházi hatóság az egyházmegye, melynek éreznie kell, hogy itt a cselekvés ideje. Annak kijelentése után, hogy a teendőkre nézve bátor voltam egy határozati javaslatot beterjeszteni, mely a főjegyző által lesz ismertetve, a közgyűlést megnyitom. 4. Esperes úr azon jelentése után, hogy Gondnok úr akadályozva van a megjelenésben, mint legidősebb tanácsbiró, Konkoly Thege Sándor a társelnöki széket elfoglalja. 5. Esperes úr a jkönyv vezetésére felhívja Bihary Kálmán e. főjegyzőt, a szólni kívánók neveinek feljegyzésére Akúcs Lajos e. aljegyzőt, a jkönyv hitelesítésére pedig Csekey Dávid és Tóth Sándor tanácsbirókat. 6. Esperes úr felolvassa a közgyűlés elé terjesztett jelentését, melyet a közgyűlés általánosságban elfogad, részletes tárgyalás alá bocsát s egész terjedelmében jkönyvébe venni határoz. Nagytiszte/etű és Tekintetes e. m. Közgyűlés! 1918. évi június hó 25-én ültünk együtt e zöld asztalnál, akkor még mindég a vészes, gyilkos háború véres összecsapásai népek nemzetek keserves szenvedései között . . jobb jövőbe vetett hittel . . édes reménységgel hazánk, országunk sorsa felől ... s ma külsőleg talán csendesebben, de azért még mindég innen onnan . . messze távolból hangzó fegyverek dörgése, közvetlen közelünk-