A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1916. augusztus

66 A bíróság tagjai közül érdekeltséget senki sem jelentett a fél sem emelt érdekeltségi kifogást a biróság tagjai ellen, de a biróság illetékessége ellen, az ügy érdemi tárgyalása előtt, kifogással élt azon az alapon, hogy a biróság ez ügyben hozott mult évi végzését Moesy Lajos hitelesítette, mint elnök, holott ez ügy tárgyalásánál nem б hanem Csekey Vilmos elnökölt. Erre a biróság visszavonult és zárt ülésben megállapította a biróság illetékességét, mint a mely az egyházi törvényen alapul. Igazugyan, hogy a kérdéses ügy tárgyalásánál, a mint ez a jegyzőkönyvből, meg a jelen volt tanácsbirák bemondásából is megállapítást nyert, nem Moesy elnökölt s Így a jegyzőkönyvnek ő általa történt hitelesítése téves volt, de ezen körülmény az ügy lényegét nem érinti s a biróság illetékességére kihatással nem bir. Panaszlott ezen határozat ellen fellebbezést jelentett be. Ezek után megállapítván, hogy a biróság érdektelen tágjai kellő számban vannak jelen, elnök a biróságot, mint fegyelmi biróságot a fent megnevezett tagokból szabályszerűen megalakultnak jelentette ki. Elnök annak konstatálása után, hogy a felek szabályszerűen meg lettek idézve, a mit panaszlott is elismert, de vétjegyet nem küldölt, elrendelte az ügy érdemleges tárgyalását. Dr. Kersék János előadó részletesen ismerteti az ügyet, mely szerint Szabó Zsigmond lelkész ellen a mult évben 3 rendbeli fegyelmi panasz emeltetett: a) a népkönyvtár ügye, mely be lett szüntetve, mivel ennek elbírálására a biróság nem tartotta magát illetékesnek, b) az ügyész által hivatalból emelt panasz, hogy panaszlott az adókimutatásokat, költségvetéseket nem terjeszti be a kellő időben, hanem mindég későn, akkor is csak sokszori sürgetésre, a mikor már bizottság kiküldésével fenyegetődzött ; c) Moesy Lajos panasza, hogy Szabó Zsigmond alacsony szolgai, a papi tekintélyt lealacsonyító munkákat végez. Ezen két utóbbi panaszpontra a biróság vizsgálatot rendelt el, de az nem volt foganatosítva, mivel a második panasz valódiságát panaszlott elismerte, a harmadik panasz tárgyában az ügyész által indítványozott vizsgálaton való megjelenését pedig eleve megtagadta. Panaszlott felhivatván az ügy érdemére vonatkozó előterjesztései megtételére, előadja, hogy az adókivetés és költségvetés nehézményezett ügyében csak egyszer 1914-ben akart az es-