A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1915. augusztus

Hadnagy Gyula farnadi tanítók, Soós Géza baracskai, Dóka Sándor alsófogyverneki tanítók szintén behívattak, de felülvizsgálat titán szabadságoltattak. Harctéren vagy egyébb kalonai szolgálati ágaknál végzik és teljesitik legszentebb hazafini kötelességeiket. Isten kegyelme őrködjék felettük, valamint harctéren levő 2 világi tanácsbirónk dr. Tóth Sándor, és dr. Mocsy Aba felett is, kik különböző harctereken áldozzák erejüket, vérüket, életüket, sok-sok ezer ifjú híveinkkel, fiainkkal, testvéreinkkel együtt, kik Egyházmegyénk kötelékéből, őseiktől öröklött bátorsággal, önfeláldozással tesznek bizonyságot hazájuk iránti lángoló szeretetükről. Óvja, védje Islen lépéseiket, hulló verejtékük, pirosíó vérük ne öntözze hiába a földet, fakadjon 'üdv, boldogság e hazára, minden hulló csepp után. Itthonmaradottainkra is súlyos gond, nehéz kötelesség maradt, pótolni a távollevők munkáját, buzdítani, lelkesíteni, vigasztalni, gyámolítani az erőteleneket a gyengéket, a kis hitüeket. Tették is ezt lelkészeink, segéd lelkészeink, tanítóink szívesen és fokozott buzgalommal. Istenitiszteletek csaknem kivétel nélkül, még az üressé vált filiákban is rendesen végeztettek, a tanítás csakis Kisóváron, Garammikolán szünetelt, s e helyeken is csak az utolsó hónapokban. Ágón, Kiskoszmályon a róm. kath. iskola fogadta be készséggel és szeretettel gyermekeinket. Lelkészeink, tanítóink a legodadóbb tevékenységet fejtették ki fokozott igyekezettel szolgálván híveik érdekeit ezekben a nehéz napokban. Imakönyveket adtak az itthonmaradottaknak, küldtek a harctéren levő híveiknek, közvetítették a levelezéseket, tanáccsal, útbaigazítással látták el a hozzájuk fordulókat, gyűjtéseket rendeztek a vörös kereszt, a sebesültek, a rokkantak, a vak katonák, elesett tanitók árvái részére. Hü és igaz pàsz-