A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1914. június

— 8 -zőkönyvet valaki 30 év múlva is a kezébe veszi s elolvassa,őbenne okvetlenül azt a meggyőződést kelti, hogy a tanítói kar összeférhetetlen, egyházellenes, valláscsufoló, holott minden vallásellenes irányzatot, békességrontásra irányuló törekvést elitéi Mivel az Egyházmegye tanítói kara e megbélyegzésre okot nem adott, kéri a vele szemben elkövetett sérelem orvoslását. Czeglédy Sándor e felszólalásra a következőket jelenti ki, illetve felolvassa a Tanítótestület Elnökéhez küldött levelét. A Barsi Református Tanitó Egyesület tekintetes Elnökségének Nagysáró. A barsi ref. egyházmegye 1912-ik évi közgyűlésén szóvá tettem Tóth István akkori tanitóegyesületi elnöknek : „Széttekintés a társadalmi élet mezején" cimen tartott és a L é V a i Őrálló 1912. évfolyamában közzétett elnöki megnyitó beszédét. Ugyanekkor csodálkozásomat fejeztem ki afelett, hogy „a közgyűlés a tanulságos megnyitó beszédet feszült figyelemmel, meleg érdeklődéssel hallgatta végig és végül éljenzéssel jutalmazta", s nem emelkedett egyetlen hang sem azon sajátságos modor ellen, amelyben ez a megnyitó beszéd az Istenről beszél, holott a jelenlevő tanitó urak, mint egyházi hivatalnokok erre a gyűlésre az egyházak pénztárából napidijat is nyertek. Mivel a tanítóegyesület újonnan megválasztott elnökétől, tekintetes Huszár Károly tanitő úrtól, azt az örvendetes információt nyertem, hogy ez a sablonos jegyzőkönyvi pont közelről sem volt a tanítóság vélekedésének és érzületének általános kifejezése s a gyűlés folyamán Végh István tanitó ur részéről tényleg emeltetett is kifogás az elnöki megnyitó hangja ellen, — bár nem azon a ponton, amelyet