A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1913. július

— 89 — nitónak is adta, de mivel a hölvényi iskola felállításával az nekik többé nem tanítójuk, hanem csak kántor uk, nem is illetheti meg az összes eddigi fizetés. Hunti István, Németh István, Harcsa István az eddigi állapot fentartását kívánják. Czeglédy Sándor nagysallói lelkész az ügy megvilágositása ezéljából ismerleti a társegyházak között 1910-ben történt megegyezést, a mely a függő kérdéseket megoldotta, de nepi provide ált a fizetés megosztását illetőleg. A meglevő békesség szempontjából megállapítandó a közös kántor fizetése. Kéri tehát, hogy állapíttassák meg világosan a kántori jellegű fizetés s ennek. a régi kulcs szerint. Ve részét fizesse Hölvény. Vagy állapitassék meg világosan, hogy mi volt Hölvény részéről a nagysallói I. tanitó fizetése s ennek fele minősíttessék tanitói, másik fele pedig kántori illetménynek. Majd az előadó azon kérdést intézte a hölvényiekhez, hogy a 8 kor., 4 szapu buza és 626 liter zabon kivül fizettek-e még valamit a nagysallói kántortanítónak? Nemmel feleltek. Arra a kérdésre, hogy a közös pénztárhoz hozzájárultak-e? Igen, Ve részben, volt a felelet. Czeglédy megjegyzi még, hogy a nagysallói kántortanító négy helyről u. m. : nagysallói, kissallói, hölvényi egyházak magán pénztáraiból és a nagysallói közös pénztárból húzta a fizetését. Megemlíti továbbá, hogy a dijlevelében felvett 480 koronából a kántortanító a maga és a második tanitó szobáját s mind a két iskolát fűteni tartozik, a mi az összeget 48 koronával csökkenti. Ezek után az elnök a tárgyalást berekesztette és zárt tanácskozmány után nyílt ülésben kihirdette a bíróság szótöbbséggel hozott következő Ítéletét : ítélet: A barsi egyházmegye közigazgatási bírósága kötelezi a nagysallói egyházzal társas viszonyban levő hölvényi egyházat, hogy a nagysallói kántortanító, mint a társult egyházak közös