A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1913. július

— 86 — helyt ad Kötelezi a nagyölvedi egyházat, hogy Antal Lajos tanítónak 19'2 évi április hó 1-től esedékes drágasági pótlékát pontosan kiszolgáltassa. I n d о к о к : Elutasítandó volt Antal Lajos követelése azért, mivel dijlevelébe foglalt, természetben fizetni kötelezett járandóságokra közte és az egyház között 1910. évi márczius 20-án a •///. alatt csatolt jkönyv bizonysága szerint, teljes és világos megegyezés jött létre, melynek alapján dijlevele kiállíttatott. A közösen elfogadott dijlevél pedig mindkét félre kötelező erővel bir, annyival is inkább, mivel az igy kiadott dijlevél 1912. évi egyházmegyei közgyűlésben jkve 11. pontja alatt helyben hagyatott, az egyházkerületre megerősítés végett felterjesztetett s ennek megtörténte után a. barsi egyházmegye esperesi hivatala által is megerősítő záradékkal elláttatott. Panaszos tanítónak azon érve, hogy elődjének minden V» telek után az 1897. évi egyházmegyei közgyűlésben jkve 21. pont alat 2 korona állapíttatott meg, mit sem bizonyít, mert ez épp ugy csak személyhez volt kötve, mint a hogy a személyére nézve közös megállapodással elfogadta az évi 200 koronát. Hogy az egyház hivei vagyonban gyarapodtak s most 132 magyar lelek van a református hivek kezén, csak akkor lehetne mérlegelendő, ha a munka és fuvarváltság nem általány összegben fizettetnék. Az egyes naturalék pénzfizetésre való átszámításának mérlegeléséhe a bíróság nem bocsájtkozhatik, mivel arra nézve ugy az egyház, mint a tanító között jkvbe foglalt megegyezés jött létre, mely mindenesetre a helyi viszonyok és árak figyelembevételével köttetett. Ellenben megkellett állapítani Antal Lajos másik követelését azért, mert az E. T. I. t. cz. 14. §-a c) alpontjában az egyház község hatáskörébe utalja a tanítók javadalmának megállapitását, A 200 kor. drágasági pótlék is, bár személyhez kötve