A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1906. augusztus, 1907. február, 1907. augusztus

32 A barsi reform, egyházmegye közigazgatási és törvénykezési ügyrendje. I. FEJEZET. Az egyházmegyei közgyűlés. 1 §. Az egyházmegye közigazgatási ügyeit, a mennyiben azok nincsenek az egyházmegyei bíróság hatáskörébe utasítva, annak közgyűlése intézi. (E. T. 1. t. cz. 56. §.) 2. §. A közgyűlés rendes és rendkívüli. Rendes közgyűlés évenként egyszer, mindig az évben tartott egyházlátogatás teljesítése után, de legalább hat héttel az egyházkerületi rendes közgyűlés ideje előtt tartandó. Rendkívüli közgyűlés — ha a szükség és körülmények igénylik - többször is tartandó. (E. T. I. t. cz. 52 §. Úgy a rendes, mint a rendkívüli közgyűlés idejét, helyét az elnökség állapítja meg. 3. §. A közgyűlést az esperes és az egyházmegyei gondok együtt hívják össze legalább 15 nappal a gyűlés napját megelőzőleg mindenkor jelezvén meghívójukban a közgyűlés legfontosabb tárgyait. (E. T. 1.1. cz. 52. §.) 4. §. Az egyházmegyei közgyűlés alkotó tagjai. (E. T. I. t. cz. 51. §.) valamennyien tanácskozási és szavazati joggal birnak; de egynél több szavazata nem lehet senkinek, habár több oly állást tölt is be, melyei szavazati jog jár. 5. §. A közgyűlést az elnökség meghívójában jelzett időpontban az esperes, vagy helyettese imával nyitja meg. (E. T. I. t. cz. 53. §.) 6. §. A megnyitott közgyűlés a kettős elnökség vezetése alatt (E T. I. t. cz. 54. §.) megalakul. 7. §. Az egyházak választott képviselői beterjesztvén megbízó leveleiket az elnökség felolvastatja az alakulási jegyzőkönyvet s annak jóváhagyása, vagy kiigazítása után a közgyűlést törvényesen megalakultnak jelenti ki, 8. §. A megalakulás után az elnökség megnevezi a jegyzői karból azon jegyzőt, ki a jegyzőkönyvet vezeti, valamint azt is, ki a szólásra jelent kezőket írja és szólítja fel. A beadványok felolvasására a jegyzők bármelyike esetről — esetre felhívható. 9. §. A 8. § intézkedéseinek megtörténte után az elnökség, ha szükségét látja, jegyzőkönyv hitelesítőket (két gyűlési alkotó tagot) nevez ki, ellenkező esetben, ha remény van a jegyzőkönyvnek a gyűlés napján történendő teljes elkészüléséhez — azt maga hitelesiti. 10. §. jegyzők elégtelensége esetében vagyis ha azok akadályozva vannak a megjelenésben, vagy állásaik üresek, jogában áll az elnökségnek annyi helyettes jegyzőt nevezni ki a gyűlés idejére, mennyinek szükségét látja, illetve a hány jegyző hiányzik. 11. §. A tárgysorozat megkezdése előtt az elnökség bemutatja azoknak leveleit, a kik elmaradásukat igazolták. Az elmaradás igazolása tekintetében a közgyűlés határoz. Igazolatlan mulasztás birsága esetenkint 10 korona. (E. T. 1.1. cz. 55 §.) A birság behajtása az esperes hatáskörébe tartozik A bírságpénz azon egyház szegény alapja javára fordítandó, amely egyház kebelében a bírságolt él. Ugy az igazolt, mint a bírságolt távollevők a jegyzőkönyvben nyilvántartandók. 12. §. A birság elengedése iránt az e. m. közgyűléshez lehet kérvényt beadni, de az arra hozott határozat ellen fellebezésnek helye nincs.