A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1903. június

az erőseket meg ne sértsük, s valahogy meg ne terheljük a magas állam költségvetését a jogos, a törvényes az 1848. évi XX. t.-cz. folyományaként egyenesen kötelességszerű, s birhatatlan terheink könnyítésével, fedezésével, akkor, amikor felekezetünk ugy is milliókat áldoz ma is a köznevelés, közoktatás szent czéljaira, sőt a hazafiság oltárára is, amikor keservesen összeszedett közalapjából ezreket áldoz idegenben élő hilfeleink, de főként hazánkfiai megtarthatása érdekében: keserű szatírája valóban ma is a sorsnak, hogy millió hitsorsosunk terheinek, az állam által végzendett s a helyett teljesített kulturális áldozatainak enyhítésére, viselésére a tervezet 727 ezer koronát vesz fel, akkor, amikor egyetlen-egy róm. kath. egyházfő milliókra rugó jövödelmet élvez államunk tulajdonát képező s abból nyert javadalmakból ! S még e csekély segélyhez juthatás is oly nehézzé, bonyolulttá van téve, hogy egyházmegyénk legtöbb segélyre szorult gyülekezeteire nézve csaknem illuzióriussá, hozzáférhetlenné válik. Xem is emlitve, hogy mily felesleges az évi számadásokat 10 évre visszamenőleg követelni, amikor р. o. Pózba filiáival 40 darab számadást kénytelen — azt sem tudjuk miért — csatolni s mellékelni, mily lehetetlen követelmény, hogy a segélyre igényt tartó gyülekezetek az egyházi adót egységes kulcs, egyenlő szabályok szerint vessék ki mindenütt, s hozzá oly kulcs szerint, melynél fogva a 10 kor., tehát legkevesebb állami adót fizetőnek egyházi adója 6 korona 50 fillért tenne ki nejével, s ha két felnőtt gyermeke van, 10 korona 50 fillért! az 500 korona állami adót fizetőjé pedig 45 koronát, illetve, tegyük fel itt is, két gyermekével 49 koronát! Olyan kulcs szerint tehát, melynél fogva a szegény ember fizetné esetleg az állami adó 100°/

0-át, az 500 koronát fizető vagyonos ember pedig az állami adó 10°/

o-átÜ Nehéz, szerfelett nehéz összeegyeztetni az egyenlő jog, egyenlő kötelesség, s az igazság, méltányosság elveivel! S keresztülvinni lehetetlenség, ott, ahol, mint р. o. nálunk Barsban, a legkisebb egyházi adó 1, vagy 2, de legfeljebb 3—4 korona. Ha már az egyházi adózást igy általánosságában taglaljuk, nem térhetünk ki általánosságban szó nélkül a közalap felemlítése nélkül sem. A szigorítás jellemzi ennek §-ait is, a gyülekezetek hozzájárulása emeltetni, jobban ellenőriztetni fog a jövőben. Különösen reánk, egyházmegyénkre, de talán kerületünkre is érezhető