A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1902. október, 1903. március, 1903. augusztus, 1904. június

és joghátrány terhe mellett kiszolgáltatni. — Viszont ugyanakkor kötelezi a bíróság Végh István tanitót arra, hogy a g.-szent-györgyi tanítói javadalmazáshoz tartozó földeknek 1902. évi árpatermését ('/

2) fele részben, 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett, a g.-szent-györgyi egyháznak visszaadja, s azt szalmástól és polyvástól G.-Szent-Györgyre visszaszállítsa. Indokok: Kötelezendő volt a g.-szent-györgyi egyház a Végh István tanitó fizetéséből visszatartott készpénz és termények kiszolgáltatására azért, mert ezek öt szolgálata alapján megilletik. — Biztosítéki minőségük pedig megszűnik akkor, mikor Végh István az általa jogtalanul elvitt tavaszi árpatermés, szalmája és polyvája (

l/

2) fele részének vissza adására itéletileg kötelezve lett. — Erre pedig kötelezendő volt Végh István azért, mert egyházmegyénk 1871-ik évben hozott s eddig a hivatalnokok osztozkodásánál mindig irányadóul szolgált ama határozat értelmében, hogy a hármas vető forgásra rendelt egyházi földek terméséből az öszi az elődöt, a tavaszi pedig az utódot illeti. — S miután Végh István tanitó 1902. évi szeptember hó 1-én távozott el G.-Szent-Györgyröl és igy az 1902. évi márczius 12-töl számítva csak félévig szolgált ott, ennélfogva a tavaszi árpavetésnek is csak fele illeti meg öt jogosan és igazságosan. De támogatja az ítélet ide vonatkozó részének igazságos voltát maga Végh Istvánnak ama beismerése, továbbá Huszár Károly és Kuliffay Gyula lelkésznek is a bíróság előtt szóval tett ama nyilatkozata, hogy 1897. évi junius hó 29-én, mikor Végh István állomását G.-Szt-Györgyön elfoglalta, elődje : Huszár Károly a tavaszi árpavetésböl csakis 3y

2 hónapra esö részt vitt el, ennyi illetvén öt az évi (Gergely-naptól) jun. 29-ig -— a további 8

l/

2 hónapra esö részt Végh István kapta meg. Ugyanez alapon és ezen indokok alapján illeti meg Végh Istvánt a megítélt két hónapi tandíj is, mert G.-Szent-Györgyre lett átköltözködésekor az azon év augusztus havában esedékessé vált tandijat egészben ö kapta meg. Miután 1902. évben két hónappal tovább szolgált G.-Szent-Györgyön, mint mikor belépett, ezért ezen több időre nézve a tandíj jogosan megilleti öt.