A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1892. december, 1893. április, 1893. június

rendelet alapján az állami iskolai tanítóknál a helyi pótlék is nyugdíjba beszámítható fizetésnek tekintetik: kívánatos és méltányos, hogy az állami tanítóknál nem kis 'hb munkát végző kántortanító ink ni к különben is csekély fizetése a maga egészében szolgáljon a nyugdíj alapjául. Utasíttatnak e czélból a barsi ev. ref. e. megye tanítói, hogy a nm. cultusministeriumhoz — fót. és mélt. Pap Gábor püspök ur utján — egy kérvényt terjesszenek föl, melyben sérelmeiket elpanaszolva kérvényezzék, hogy nyugdíjjogosultságuk megállapításánál igazságos elbánásban részesüljenek, vagyis egész fizetésük vétessék a nyugdíjba beszámítható fizetés gyanánt. 4. A folyó évben készített gyámoldai alapszabályok 22. és 27. §-aiból kifolyólag inditványoztatott a papi, tanítói gyámoldai évnek polgári évre való áttétele. Az indítvány elfogadtatván, utasíttatnak az illetékes pénztárnokok, miként a íolyó évre esedékes kamatokat, valamint a részvényeket még ez év folytán, legkésőbb 1893. évi jan. l-ig az illetőktől beszedni kötelességüknek ismerjék. 5. A ns. oroszii egyház elöljárói az iránt kérvényeznek, hogy addig is, mig a részükre megszavazott Szondy-Kenessey alapítványt megkaphatnák , a lévai Hitelintézet-tői — állami adó törlesztésére — kölcsönt vehessenek. A kérvénynek hely adatik s megengedtetik a ns. oroszii egyház elöljáróságának a kölcsönvétel ; ugy azonban, hogy ha a részükre megszavazott SzondyKenessey alapítvány szaporulataival együtt nekik kiutalványoztatik : ebből első sorban az állami adó fizethetése czéljából felveendó kölcsönt tartoznak törleszteni. 6. Jelen jegyzőkönyv hitelesítésével a közgyűlés Szabó Lajos világi főjegyzőt s Patay Károly n-.szecsei lelkészt bizta meg.