A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1881. május

4 «1. A megbízó levelek beszedetvén kitűnt; hogy a g.-lüki egyház Juhász Mátyás gond. a barsi eh. Máté Peterke Islván gond. Kulcsár Jósef gond. a lóthi eh. Kocsi János, és Gergely Jónás gond. a pozbai eh. Krekó Mátyás, és Tóth János gond. a tergenyei eh. Kovács András gond, a n ­szecsei eh. Kemény István, Kemény András gond. a kis-szecsei eh. Galambos Dávid és Csekei József gond. a lévai eh. Zilai Jónás pénztárnok és tek. Szabó Lajos főgond. a baracskai eh. Szabó András, és Cziria Gergely, a g. szt -györgyi eh. Cselő Dávid gond. a n.-peszeki eh. Deák Sámuel gond. a ns.-oroszi eh. Osváld Benjámin, és Torok Máté gond a Mohii eh. Mokos Jónás gond. a n.-káinai eh. Salga András és Salga Mátyás gond. a kis— kálnai eh. Patai István, a g. kis-sallói eh. Fejes István, a borii eh. Osváld Ferencz, és Borii István gondnok, az a.-váradi eh. Szelesztei József, az óvári eh. Ujszászi István, Szilvás István gond. a farnadi eh. Berényi Mi­hály gond. a kissárói eh. Kajtár István gond. a f.-gyarmati eh. Begoi András gónd. a v.-ladányi eh. Csonihó András által képviselteti magát, az egyház­megyei gyűlésen : E megbízatások jkönyvbe vezettetnek, s a megnevezetlek, meghatalmazó egyházaik képviselőiül közgyülésileg is kijelentetnek 4. Olvastatott Nt. Molnár Sámuel e. megyei főjegyző ur jegyzői hi­vataláról lemondó levele, melyben bucsul int a lestvér koszorúnak: A tizennégy éves pályát, odaadó buzgalommal futott főjegyző hivataioskodását, jkönyvileg megörökítve — elismerő tudomásul veszi az egyházmegye, s választást rendelt. Elnöklő esperes ur, indítványozza, hogy az ügyek gyorsítása szempontjából, a megrendelt szavazatok jövőre küldöttségileg bontassanak fel, s igy a többséget nem nyerés esetén az uj válasziás ismét elrendel­hető, — a megválasztott pedig; már a gyűlés elején hivatalképes lenne. tí. Konkoly Thege Pál segéd gondnok ur ő nagysága vallásos érzés­től hatottan felemlíti, hogy gondnoki hivatala 6-ik évét ez üléssel át élendi őszinte nyilatkozattal köszöni a bizalmat, a meleg ragaszkodást ; mellyel a híltestvér sereg körül vette, most pedig hajlott kor szülte gyengeség is, betegeskedése tekintetbe vételét szellőztetvén, — nyugodalomba bocsáttató— sát kéri : Mire elnöklő esperes ur, szokolt egyszerű: de szivböl fa­kadó beszédével, az érdemekben gazdag búcsúzót marasztalva ; lángra gyujtá, a közjó oltárán hamvadni akaró tüzet. Minek folytán az uj válasziás szükségessége a püspöki hiva­talnak bejelentetik, intézkedése kéretik.

Next

/
Thumbnails
Contents