Szabadi István (szerk.): Intézménytörténeti források a Debreceni Református Kollégium Levéltárában I. (Debrecen, 2013)
I. A kollégiumi levéltár története
A kollégiumi levéltár története 23 igazgatóvá19, így a munka azóta is a Kormos László által elképzelt módon és keretek között folyhat tovább. Levéltárunk 1996-ban nyilvános magánlevéltárként nyert bejegyzést, ez komoly állami költségvetési támogatással, ennek ellenében a szakirányú törvényi és rendeleti szabályozásnak való megfeleléssel jár. A levéltári anyag gyarapodása újra meg újra felveti a raktárkapacitás bővítésének szükségét. Ma az iratanyag az épületen belül, de négy különböző raktárban van elhelyezve (utóbbi nem szerencsés), összesen mintegy 300 négyzetméteren, ebben benne van a kutató- és feldolgozószoba is. A segédletek száma folyamatosan nő20, a számítógépes adatbázisok is megjelentek a levéltári nyilvántartások között, a kiadványsorozat elérkezett tizenkilencedik kötetéig21. A Nagy Sándor által gyakran emlegetett diáknévsorok közzétételére most kerül sor, de tudni kell, hogy a névsorok mögött komoly adatbázis áll, mely folyamatos fejlesztés alatt van (tekintettel a diákok későbbi pályafutására, külföldi akadémiai tanulmányaikra, rektórián, lelkészi hivatalban végzett szolgálatukra). Mindebben ott vannak a levéltár jelenlegi (évtizede együtt dolgozó) munkatársainak, Farkas Zsoltnak, Jeneyné Lovász Mártának, Németh Irénnek az érdemei. Levéltárunk a Magyarországi Egyházi Levéltárak Egyesületének székhelye, és tagja a Magyar Felsőoktatási Levéltárak Szövetségének is, gyakran konferenciák vendéglátója. Kutatóhelyként forgalmunk kisebb megyei levéltárakéval egyenértékű, otthont adunk egyetemi levéltáros szakirányú képzésnek, történészhallgatók szakmai gyakorlatainak, leendő lelkészeknek nyújtunk tájékozódást a levéltári munkában szemináriumok keretében. Önálló, gazdag tartalmú internetes honlapunk címe: http://leveltar.drk.hu . 19 Az egyházi levéltárakban országosan tapasztalható tendenciának felel meg, hogy szakirányú végzettséggel rendelkező, főállású levéltárosra bízták az intézmény vezetését, az elődök teológiai professzorok, gyülekezeti lelkészek voltak elsősorban, s így végezték áldozatos munkájukat. Az iratnyilvántartás és a kutatószolgálat lehetőségei, a levéltár nyitva tartása is jelentősen bővül ekkor, s ma megfelel a hatályos levéltári törvénynek és szakminisztériumi rendeleteknek is. 20 Kormos László 1988-ban közzétette nyomtatásban is az addig készült segédletek listáját (In: A Debreceni Református Kollégium története. Szerk. Barcza József. Budapest, 1988. 494.), de mivel 1996 óta minden ügyvitelünk, iratjegyzékünk számítógépen készül és hozzáférhető a levéltárban a kutatók számára, ezeknek az újabb „segédleteknek” nagy száma miatt közlésüktől eltekintek. 21 A kiadványsorozat köteteit lásd a függelékben.
