Szabadi István (szerk.): Intézménytörténeti források a Debreceni Református Kollégium Levéltárában I. (Debrecen, 2013)
I. A kollégiumi levéltár története
A kollégiumi levéltár története 21 A levéltár 1961-ben A levéltár 2011-ben hullás fenyegette. Kiss Sándor 1969-es halála után továbbra is a gyűjteményi igazgató alá rendelt úgynevezett „csoportvezetők” irányították a levéltári munkát egészen 1973 nyaráig, amikor Kormos László megbízást kapott a visszaállított igazgatói hivatal ellátására. A levéltár önálló igazgatásának visszaállításában szerepe volt a korabeli szakminisztériumnak is, az 1969. évi levéltári törvény levéltárunkat szaklevéltárrá17 nyilvánította. Kormos László hivatalba lépésével indult meg a levéltári anyag szakszerű és korszerű rendezése, a mai fond- és állagrendszer kialakítása (megtartotta a Nagy Sándor óta ismert „szekció” elnevezést a kerületi és kollégiumi levéltárak számára, előbbit I. utóbbit II. számmal jelölve18). Az egységes elveket a Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Igazgatósága által 1969-ben megküldött útmutató adta meg, a munka a szakminisztérium levéltári osztályának munkatársa, Veress Miklós, valamint Makkai László, az Országos Református Gyűjteményi Tanács elnöke útmutása szerint folyt. A Magyarországi Református Egyház levéltárai (négy egyházkerületi és a zsinati levéltár) számára egységes fondrendszert dolgoztak ki, mely az egyházközségek szintjéig lemenve szabályozta az iratrendezést. Az elvek az állami Levéltári Ügyviteli Szabályzatot követték. Iratképzők szerint fondok, állagok, iratsorozatok kialakítása vált szükségessé, s ennek alapján készült a fondjegyzék. Kormos László egy-két év alatt, hatalmas és a szakma elismerését kiérdemlő munkával alakította át a debreceni levéltári iratanyag struktúráját. Kormos 17 A szaklevéltárak közé tartoztak: az állami, társadalmi szervezetek levéltárai, az egyházi levéltárak, az egyetemi levéltárak. A szaklevéltárak közvetlenül a fenntartótól függtek, fölöttük a Levéltári Igazgatóság ágazati felügyeletet gyakorolt. 18 A levéltári jelzetekben a római szám után következő arab szám az iratképző szervekre, személyekre vagy gyűjteményekre utal. Az arab számmal jelölt fondon belül az a, b, c alatt az állagok, az állagokon belül 1, 2, 3 stb. arab szám alatt a raktári egységek, azaz kötetek, füzetek, dobozok, dossziék találhatók.
