Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1945-49
1948 - 1948. november - Püspöki jelentés
— 226 — menye a Magyar Református Missziói Munkaközösség megalakulása. Az alakulás Sárospatakon történt, 1948. július 14—16. napjain. Az egyházi életbe való beépítés Monoron ment végbe szeptember 15—17. napjain tartott konferencián. Sárospatakra a missziói alakulatok vezetői, Monorra az ú- n. »hivatalos egyház« vezetői is kaptak meghívást. A monori kon* ferencia elvi, de részletkérdések tisztázása szempontjából is áldásos voltA missziói fogalom új meghatározást nyert: missziónak tekintendő min* den olyan szolgálat, mely a gyülekezetekben az igazi missziói egyházzá való átminősítésért munkálkodik. Már ebből is világos, hogy nem a gyüle* kezetek vannak a missziói munkaközösségért, hanem a missziói munka* közösség van a gyülekezetekért. De viszont nem lehet a missziói munka* közösségtől azt várni, hogy a gyülekezet vagy a helyi lelkipásztor helyett végezze a szolgálatot- Feladata az, hogy szolgálatát felajánlja az egyház* megyéknek és egyházközségeknek s munkásokat képezzen a gyülekezetek* ben folyó és végzendő missziói munka számára- Nem akarja kisajátítani a missziói munkát, annál kevésbbé feleslegessé tenni vagy kiküszöbölni az egyes munkaágak egyházközségi, egyházmegyei \agy egyházkerületi missziói bizottságok által eddig is tartott konferenciákat és tanfolyamokat, sőt éppen arra tartja őket alkalmasnak és szükségesnek, hogy az országos vezető képzés számára előkészítést végezzenek- A munkaközösség nem csorbítja az egyházi hatóságok »törvényszerű« hatáskörét, csak segíteni óhajt a végből, hogy a magyar református egyház missziói munkája ne papiros misszió, hanem jó lélekkel és hozzáértéssel végzett munka legyen Isten dicsőségére. A Missziói Munkaközösségnek különböző osztályai van* nak, melyeknek vezetői és munkásai az illető missziói munkaág specialistái. Az ő szolgálatuk igénybevétele teszi eredményessé az egyházközségi szolgá* latot- Ezt a Missziói Munkaközösség intéző tanácsának 1948. évi augusz* tus 4*én kibocsátott tájékoztatója így fejezi ki: a gyülekezetektől azt kéri a Missziói Munkaközösség, hogy kiképzett munkásait vegyék igénybe, alkal* mázzák és anyagi eltartásukról gondoskodjanak. A sajtóra vonatkozólag pedig, hogy a sajtót támogassák, védjék és úgy lelkileg, mint anyagilag' biztosítsák. A szükségletekre vonatkozólag munkaágankénti sáfárkodást kívánnak szervezni olyképen, hogy gyülekezetek és missziói munkaágak 1 saját szükségleteik biztosítása után bizonyos százalékkal járuljanak hozzá az országos missziói közpénztárhoz. Gyülekezeti missziói munkások kép* zése mellett a munkaközösség másik nagy munkája az evangelizáció- Azzal tisztában kell lennünk, hogy minden missziói munka alapja az evangeli* záció- Gyermekmisszió épen úgy nincs evangelizáció nélkül, rrjint lelki* pásztori továbbképzés- Ez ma egyházunk programmjává lett. Célja: fel* ébreszteni az alvó lelkeket, az üdvöt mindenki számára lehetővé tenni az Ür Jézus Krisztusban. Ezért alakította meg az evangelizátorok munkaközös* ségét, mely az evangelizáció szolgálatát ellátja. Az evangelizátorok munka* közössége kétirányú szolgálatot vett tervbe. Az első a tájegységek szerinti,
