Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1943

1943. május - Oldalszámok - 15

- 15 utján az egyházkerületi közgyűléshez, de az ezen beadvány alapján lefolytatott eljárás végső eredményeként az előadói előterjesztésben kifejtett okokból ez a kérdés végleges elintézést nem nyert. A jogügyi bizottság véleménye szerint a most folyó eljárás keretében az akkor függőben maradt s az egyházközség most tárgyalás alatt álló beadványában újból felvetett ezt a kérdést véglegesen el kell intézni és a mindkét felet megnyugtató és méltányos érdekeiket kielégítő megoldáshoz el kell juttatni, hogy ez a kérdés a jövőben se vezethessen a múlhatatlanul szükséges megértés és harmónia megzavarásához. Javasolja tehát a jogügyi bizottság, hogy az egyházkerületi tanács ebben a kérdésben az itt előadott elvi állásfoglalást nyilatkoztassa ki, azonban ezt a kérdést addig, amíg a püspöklelkészi állás betöltése felől az egyházközséghez intézett esperesi felhívás végérvényes elintézést nem nyer, érdemben tárgyaihatónak nem tartja. Ugyanis az egyházkerület elhatározásának függetlenségét és minden befolyásolástól való mentességét feltétlenül meg kell óvni, másrészt a megoldandó kérdések terjedelme kisebb vagy nagyobb lesz aszerint, hogy a püspök-lelkészi állásra való meghívás kérdése jogérvényesen hogyan nyer elintézést és ettől függ továbbá az egyházközség presbitériuma által a társasház alapítási szerződésből folyó igényeivel kapcsolatban támasztott egyéb követeléseinek és javaslatainak elintézése is. (Díjlevél, szabályrendelet, a kertjavadalom kérdése.) Harmadik határozati javaslatában a jogügyi bizottság az első javaslatában tárgyalt eset jövőbeni lehetőségének kizárása végett egyházi közérdekből is szükségesnek tartaná az egyházkerület részéről egyházi törvényhozási intézkedés kezdeményezését az egyházkerületi székhelyeknek és ott szervezendő püspöklelkészi állásoknak törvényhozási szabályozására nézve, mert nem szabad egyetlen egyházközségre bízni a kerület egyházai túlnyomó többségével szemben annak a kérdésnek az eldöntését, hogy a püspök-lelkész az egyházkerület állandó székhelyén tölthessen be lelkipásztori tisztséget. Ez a kérdés nem lehet egyetlen egyház elhatározásától függő, mert ez sérti a püspöki állás tekintélyét és az egyházkerület tekintélyét is. Törvényes intézkedésben kellene az egyházkerület székhelyén az egyházkerületek, mint állásfenntartók terhére létesítendő püspök-lelkészi állásnak a jogviszonyait a gyülekezeti lelkipásztorok törvényben biztosított jogainak sérelme nélkül, de a püspöki tekintély kidomborításával és megóvásával szabályozni, — akkép azonban, hogy a lelkipásztorok között a »primus inter pares« elve megóvassék