Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1942

1942. október - Oldalszámok - 139

— 139 legű megsegítést kívánna. — A tatai egyházmegye a jelen; helyzetet nem tartja alkalmasnak a megváltoztatásra, ellenben intézkedést tartana szükségesnek, hogy azokban az igen kis javadalmú gyülekezetekben, ahol a kongrua folyósításának megszűnése esetén a helyettes lelkész tartásával az özvegynek nem maradna megélhetést biztosító jövedelem, az özvegy saját érdekében a gyülekezeti jövedelemről lemondhasson a félév eltelte előtt is és ezen időponttól részére a nyugdíja folvósíttassék. — A veszprémi egyházmegye szerint a változtatásra nincs szükség. — A tiszántúli egyházkerület jegyzőkönyvének tanúsága szerint a felsőszabolcsi egyházmegye kívánta volna a félévnek egész évre való felemelését, amit azonban a tiszántúli egyházkerület egyáltalában nem javasolt, hanem azt kérte a zsinattól, hogy találja módját annak, hogy a lelkészözvegyek nyugdíja tisztességes megélhetésük létminimumát biztosíthassa. Egyházkerületi közgyűlés az egyházmegyék véleménye alapján az eddigi állapotnak, t. i. a hathónapi kegyeleti időnek a fenntartását javasolja. 261. Mezőföldi egyházmegye felterjeszti a táci egyházközség presbitériumának a közgyűlés 60 1942. számú határozatával jóváhagyott ama határozatát, mellyel néhai özv. Czifra Józsefné előbb férjezett Szűcs Józsefné szül. Bódás Lídia volt táci lakos által a táci református egyházközségre hagyott örökséget elfogadja. E szerint örökhagyó az egyházközségnek hagyott, mint általános örökösnek 200 P készpénzt, 1351.60 P takarékbetéti öszszegeket és hadikölcsönkötvényeket s az előbbinek időközi kamatait, többeknél kötelezve 8905 P értékű kintlevőségeket, mint követelést, — 10 drb. 10 koronás aranypénzt, valamint a közjegyzői hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyvben felsorolt összesen 9 kat. hold 838 D-öl nagyságú és az 1942. évben 174.87 a. kor. kataszteri tiszta jövedelmű 7669 P közönséges forgalmi értékű ingatlant. Az örökség teljes értéke tehát mintegy 18.000 P-re tehető. Mind e hagyaték jövedelme a mindenkori táci lelkész belátása szerint fordítandó a táci református egyház céljára. E hagyatékból köteles az általános örökös táci egyházközség a hagyatéki tárgyalás jegyzőkönyvében felsorolt személyeknek végrendeleti hagyományként összesen 1400 P-t kifizetni. Ezenfelül köteles az általános örökös az örökhagyóról és házastársáról haláluk évfordulóján kiharangozás útján megemlékezni, sírboltjukat gondozni s örökhagyó eltemetési költségeit mintegy 1000 P értékben viselni. Mindezeket a kötelezettségeket a presbitérium már teljesítette is, a temetési költségeket s a hagyomá-