Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1941

1941. november - Oldalszámok - 49

- 49 zásra f. évi február hó 1-én tőketörlesztésre 10.000 P-t, valamint e törlesztéssel 130.000 P-re csökkent tőke 1941 február 1-től esedékes félévi kamatára 3900 P-t felvett, — 1941 augusztus 1-én pedig ugyancsak felvett ezen időbontban esedékes félévi kamatra 3900 P-t. Tudomásul szolgál. 85. A kerületi és főiskolai gazdasági tanács felterjeszti az irtáspusztai haszonbérlő által az 1940. évben végeztetett építkezések elszámolása tárgyában hozott határozatát, az elszámolási okmányokkal, amely szerint a haszonbérlő 8392.96 P értékű építkezést végeztetett, amely értékben az 59—60 1940. ker. közgyűlési számú határozatban szereplő 6596.21 pengőn felül 1796.75 P újabb építkezés is foglaltatik. Határozatában az eliszámolást ebben az összegben tudomásul veszi és a haszonbérleti szerződés VII. pontja értelmében az építkezési beruházásoknak Vso-ad részét, tehát évi 279.65 P-t, az 1940 41. gazdasági évtől fogva a haszonbérlet lejártáig a haszonbérből levonásba hozza. Tudomásul szolgál azzal, hogy a haszonbérleti leltár ezekkel az építkezésekkel kiegészítendő. 86. Dr. Tóth Lajos gazd. tanácselnök bemutatja a dunántúli ref. egyházkerület tulajdonát képező, özv. Győrffy Zoltánné haszonélvezeti jogával, azonkívül terhelési és elidegenítési tilalommal is terhelt vörösberényi szőlőbirtok eladása tárgyában Hajda Gyula vilonyai lelkipásztorral folytatott levelezését és erre az ügyre vonatkozó jelentését. A levelek tartalma és a gazd. tanácselnök jelentése szerint Hajda Gyula megvenni óhajtotta ezt a szőlőt, mint őseinek régi birtokát és tárgyalván az özveggyel a tehermentesítésről, aki 4000 P ellenében volt hajlandó lemondani jogairól, — 10.000 P-t ajánlott az ingatlanért. Saját megítélése szerint a gazdasági tanács, annak elnöke és a Püspök úr is, a vételárat megfelelőnek tartották, némi módosítással 10.500 P-ben állapították meg az elfogadható vételárat, amely értelemben Hajda Gyula a szerződést kiállította és aláírta. Az egyházkerületi elnökség aláírása előtt azonban a gazdasági tanácselnök kérdést intézett Bakos Dezsőhöz, a szőlőbirtok kezelőjéhez, akitől azt az értesítést kapta, hogy az ingatlan mégegyszer annyit ér. Ezek után a Püspök úr az egyházkerületi elnökség határozata nélkül nem kivánt intézkedni annyival kevésbbé, mert a mai változó időkben az eladást Eötvös Sándor kerületi számvevő nem javasolta. Hajda Gyula az ügyben a főgondnok úr Önagyméltóságá4