Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1941

1941. november - Oldalszámok - m01_21

— 21 —• ségei ellen folytatott óriási küzdelem idején, mikor évezredek keresztyén kultúrájának összeomlása, vagy a jövőbe átmentése forog kockán: a keresztyén egyházak és templomok épűgy igényelhetik és meg is érdemlik az állami hatalom segítő kezét, mint az iskolák. Ebben a bizonyosságban és jó reménységben kérjük a in. kir. pénzügyminiszter urat, hogy a magyar ref. egyháznak a ref. Egyházi I. tc.-ben biztosított jogát az együttes adókezelésbe vonásra is méltóztassék kiterjeszteni. Bizonyos azonban, hogy amikor kívülről egyházi törvényeinkkel egyező rendelkezést kérünk, ezeket a törvényeket kapuinkon belül maradéktalanul be kell töltenünk. Az Egyházi VII. tc. 2. §-a szerint az egyházi adókulcsot mindenkor az: egyháztagok vagyoni és kereseti viszonyai, tehát teherbíró képességére tekintettel kell megállapítanunk; a 6. § a húsz éven aluli egyháztagokat csak az esetben engedi megadóztatni saját személyükben, vagy a családfő terhére, ha külön vagyonuk van, önálló ipart, vagy hasznot hajtó foglalkozást űznek, vagy házasságban élnek; a vagyontalanokra kirótt tételes családadó két pengőnél vagy gabonában ennek értékénél több nem lehet, százalékos adó pedig természetesen nincs. Nagyon bölcs és igazságos rendelkezés szociális szempontból is, családvédelmi szempontból is. Nem csábít az egykére sem. Hivatalos értesülésem van mégis arról, hogy vannak egyházközségek, hol már a 12 éven felüli gyermek egyházi adóalany s a régebbi jobbágyvilág csökevénye, az egyforma összegű pénz- és gabona párbérkivetés divik. Ez pedig annyira igazságtalan, hogy egy nagyobb családú vagyontalan földmíves munkás arató több egyházi adóval van megróva, mint az a vagyonos magtalan gazdapár, akinek földjén arat. Nem csoda hát, ha a szegények zúgolódnak ez ellen, az adót nem fizetik, a közhatósági végrehajtás pedig csak a nemleges zálogolási jegyzőkönyvek tömegét eredményezi. Méltóztassék felhívni az esperesi kart, hogy az ilyen adókulcs alapján elkészített költségvetést és egyénenkénti adókivetést kivétel nélkül, minden esetben utasítsák vissza s kötelezzék ezeket az egyházközségeket a VII. tc.-ben megállapított rendelkezések pontos megtartásával új adókulcs megállapítására s ez alapon új egyházi adókivetésre. Az esetleg renitensekkel szemben alkalmazzák a 31. § rendelkezéseit. Nem baj, ha emiatt pár fagyöngy le is hull tán egyházunk fájáról, az élőfa annál egészségesebb lesz. Különösen ajánlatosnak látszik falusi egyházközségeinkben a terménybeli adózás. Egyik esperesi jelentés síferint ebből alig marad valami hátralékban. A kirótt pár kg. tételes gabonaadót a vagyontalan is szí-