Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1941
1941. november - Oldalszámok - m01_18
— 18 —• A vallásoktatás az elemi népiskolákban megfelelő eredményt mutatott f el a jelentések szerint. Megütközéssel kell tudomásul vennünk, hogy a református vallásoktatásnak a 1*. kath. iskolák még mindig nem adnak helyet, pedig az idő ugyancsak sürget az elválasztó mesgyék szétbontására. v . E cím alatt az esperesi jelentésekben foglalt VIII. ügy e k igen alapos, s nem egy egyházközségünket mármár az anyagi összeroppanástól féltő panaszok, más részről pedig a m. kir. pénzügyminiszter úrnak a VK Miniszter úrhoz 138.889/1940. VIII. szám alatt kelt átirata alapján mindenekelőtt a református egyházi adóhátralékok behajtásának, az adók együttes kezelésének s általában egyházi közteherviselésünknek kérdésével óhajtok foglalkozni. Régebbi és általános panasz, hogy az illetékes hatóságok felülvizsgálják s nem egyszer hanyagul, vagy sehogysem hajtják be a hozzájuk törvényes formák között behajtásra áttett református egyházi és iskolai adóhátralékokat, együttes kezelésbe pedig csak bizonyos százalék magasságáig veszik át az egyházi és iskolai közszükségletek fedezésére szolgáló köztartozásokat. További eljárás céljából felterjesztést tett e tárgyban egyházkerületünk az egyetemes konventhez, de ugyanazt tették a többi egyházkerületek is. Az egyetemes konvent megkeresésére a VK Miniszter úr 10.151/1940. II. és 110.484/1940. VI. hivatalos szám alatt átiratot intézett a pénzügyminiszter úrhoz. Ez átiratokra érkezett a VK Miniszter úr útján az egyetemes konventre a pénzügyminiszter úr fenti számú terjedelmes, s erős indokolással ellátott válasza, mely szerint közegei részéről nem mellőzhető az adózók által önként be nem fizetett és az egyházközségek által behajtásra kimutatott egyházi adók mértékének vizsgálata, mert az 1927. éviV. tc. 71. §-ában foglalt rendelkezés alapján nemcsak joga, hanem kötelessége is az adózók fizetőképességét mindennemű túlzott adóztatástól megóvni. Egyes egyházközségek azonban az adózók teherbírását és teljesítőképességét nem mindig méltatják kellő figyelemre. A református egyháziadók sok egyházközségben az adózókra igen súlyos terhet jelentenek. Ennek oka pedig az, hogy az egyházközségek sokszor kellő megalapozottság nélkül építenek, e célra terhes kölcsönöket vesznek fel, továbbá, hogy nemzedékekre szóló beruházásokat rövid néhány éven belül kívánnak adóztatás útján megvalósítani. A református egyházközségek a jelenlegi viszonyok között lehetőleg tartózkodjanak az adóemeléssel járó beruházásoktól és építkezésektől, valamint az elodáz-