Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1941

1941. november - Oldalszámok - m01_13

— 13 —• özvegyasszonyainak, tehetőseinek, kicsinyeinek és nagyjainak a Szeretetszövetség nevében kifejezett hálás köszönetét, hogy hónaponként megemlékeztek Krisztus szegényeiről, Isten árváiról és nem hagyták éhezni őket. Midőn e megtisztelő felhívásnak szívem szerinti igaz örömmel és készséggel teszek eleget, szeretettel kérem ez alkalommal is egyházkerületünk közönségét, hogy ezután se vonja be, hanem még az eddiginél is fokozottabb mértékben terjessze ki oltalmazó szárnyait azon 1700 árva, agg, nyomorék, béna, vak, megszállott és szerencsétlen fölé, kiket a Szeretetszövetség tart, gondoz és ápol. A szövetségre és annak ügyvezető igazgatójára pedig ez alkalommal is gondoljunk igaz nagyrabecsüléssel, hálás elismeréssel és mély szeretettel. Kimerítő tájékoztatást nyújtanak fő-, közép- i

Sk

01ai és középfokú iskoláink mult tanévi működéséről ügyek V* és folyó tanévi benépesedéséről is az iskolai évkönyvek, az igazgatói jelentések és az igazgató-tanácsok beterjesztett s tárgysorozatba felvett jegyzőkönyvei. Az elemi népiskolákról most is az egyházkerületi tanügyi bizottság, a nem református iskolákba járó református növendékek vallásoktatásáról pedig az illető szakbizottság jelent. Legyen szabad ez alatt a cím alatt szólanom röviden a főiskolai építkezésekről is, melyekről az építtető bizottság terjeszt a közgyűlés elé tárgysorozatba felvett jelentést. Theol. akadémiánk I. évfolyamába ugyanannyi hallgató iratkozott be, mint az elmúlt évben. Sokkal többen végeztek, az összlétszám tehát apadt. Nem fenyeget még közvetlen lelkészhiány, mert most is var. még rendelkezési állományban segédlelkészünk. Komoly megfontolás tárgyává kell azonban tennünk lelkipásztori karunk állandó pótlásának lehető biztosítását. Nem tévedek, ha ennek egyik legcélravezetőbb eszközéül az új főiskolai internátus minél előbb felépítését és üzembe helyezését jelölöm meg, úgy hogy az kb. 120 bentlakó növendék befogadására készíttessék el. A papnövendékekkel egy internátusban lakó felsőbb osztályú gimnáziumi tanulók közül már itt ki lehet majd választani azokat, kiket lelkületük a lelkészi pályára vonz és képesít. Ezek azután megfelelő ránevelés, irányítás és lehető segélyezés által minden valószínűség szerint biztosítani fogják az egyházkerületünkben szükséges succrescenciát. Reménységem van, hogy ehhez rövidesen más tényezők is hozzájárulnak. Ez azonban már nem mitőlünk függ. Már csak azért is szükséges azonban az új fiúinternátusnak a legközelebbi jövőben a megvett épület felhasználásával mielőbbi épí-