Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1939

1939. október - Oldalszámok - 18

— 18 — úgyannyira, hogy ha idejében orvoslás nem érkezik, nem egy, jobb sorsra méltó, igazán áldozatkész egyházközségünk anyagi összeroppanásához, csődjéhez vezet, alig elképzelhető kárával a lelki, valláserkölcsi életnek is, melynek a szélsőséges politikai irányzatok erős térfoglalása következtében más oldalról is erős támadásokat kell szenvedni és kivédeni. Felír azért egyetemes konventre, hogy szíveskedjék a m. kir. kormánynál kieszközölni az adósegélyek 100°/o-os folyósítását és ott, ahol elkerülhetetlenül szükséges, az adósegély új megállapítását, megjegyezvén ezzel kapcsolatban azt, hogy az adósegélyek 100%-os folyósítása nélkül a Felvidék visszacsatolt egyházközségeinek a magyar nemzet vérkeringésébe váló teljes és őszinte beolvadása szinte elképzelhetetlen. Egyházkerületi közgyűlést teljes mértékben áthatja az a tudat,, hogy a honvédelem kérdése minden más kérdést háttérbe szorító feladat, de azt is világosan látja és nyíltan vallja, hogy az állam nagy egységének, szilárd alapját az államot alkotó kisebb egységek kiegyensúlyozott anyagi és lelki erői képezik. Azért ezek életfeltételének biztosítása az állam létének és fennmaradásának biztosítása, tehát az is honvédelem. b) Egyházkerületi közgyűlés az egyetemes konvent útján felír a m. kir. kormányhoz az iránt, hogy szíveskedjék utasítani a pénzügyi hatóságokat, hogy az egyházközségek által törvényesen kivetett és az egyházi hatóságok által felülvizsgált és jogerősen jóváhagyott egyházi adókivetéseket se az együttes kezelésbe adott egyházi adóknál, se a végrehajtásra kimutatott esetekben ne bírálgassák, hanem minden további eljárás és megjegyzés nélkül hajtsák be a kivetett és kimutatott egyházi adót. Egyházkerületi közgyűlés nem tartja feleslegesnek annak hangsúlyozását, hogy szentesített törvényeink szerint az egyházi és iskolai adókivetés a törvény által megvont kereteken belül az illetékes egyházi hatóság ellenőrzése mellett az egyházközség autonom joga. Ezzel kapcsolatban egyszersmind az esperes urakat felkéri, hogy az egyházközségek költségvetésének és adókirovásának felülvizsgálása alkalmával legyenek különös figyelemmel arra, hogy az mindig tekintettel legyen az egyháztagok vagyoni és kereseti viszonyaira, teherbíró képességére és ahol e