Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1939
1939. október - Oldalszámok - 12
— 12 — 12. Egyházkerületi lelkészi főjegyző jelenti, hogy 1939. évi október hó 11. napján d. e. 9 órakor a pápai református egyházközség templomában nagy és buzgó gyülekezet jelenlétében a lelkészszentelés megtörtént. A felszenteltek névsora: Filep József kisdobszai, Papp István magyarladi, Szabó József alsósegesdi, Csuka Lajos lajoskomáromi, Temesváry Béla kiskovácsi, Kovács Sándor pápadereskei, Szabó Kálmán etei, Kocsis Sándor héregi, Győrffy Lajos szőnyi, Trombitás Dezső nagyvázsonyi lelkipásztorok, Perjéssy Ferenc tatabányai hitoktató és Szabó Sándor pápai főiskolai ének- és zenetanár, oki. lelkész. Az istentiszteleten a felszenteltek közül Kocsis Sándor hirdette az igét, a felszentelési szertartást Medgyasszay Vince püspök úr végezte. Egyházkerületi közgyűlés a lelkészszentelés megtörténtét jegyzőkönyvébe iktatja, a felszentelt ifjú lelkipásztorokat atyafiúi szeretettel köszönti, munkájukra Isten áldó kegyelmét kérve, részükre a felszentelésről szóló okirat kiadását elrendeli. 13. Főtiszteletű püspök úrnak az 1938/39. évről nagy gonddal készített jelentése a közgyűlés alkotó tagjainak nyomtatásban előre megküldetvén, egyházkerületi közgyűlés a püspöki jelentést felolvasottnak tekinti és azt általánosságban tudomásul veszi. A megpróbáltatásos időkben az isteni gondviselésbe és a magyar nemzet küldetésébe vetett hitet erősítő jelentésért püspök úrnak hálás köszönetét nyilvánítja. A jelentés további intézkedést igénylő pontjaira a következőkben határoz. 14. Püspök úr jelentésének bevezető részében hálatelt szívvel emlékezik meg Isten nagy kegyelméről, mellyel az ősi magyar föld erőszakkal letépett területeinek egy jelentős részét, magyar, közelebbről református testvéreinknek százezreit hozta vissza idegen rabságból és forrasztotta egybe a kegyelem erejével és balzsamával. Ez a kegyelmi tény erősíti hitünket a mostani világrengető viharban is. Egyházkerületi közgyűlés örvendező szívvel és hálával megteljesedett lélekkel osztja püspökének hívő lélekből fakadó megnyilatkozását s a jelen viszontagságos megpróbáltatásai között is bizonnyal várja az igazság győzelmének ama nagy napját, melynek első sugarai az elmúlt év őszén és az esztendő tavaszán már kiragyogtak felettünk. Ebben a hitben tesz bizonyságot az Ige mellett: »Ha az Isten velünk, kicsoda elleniink?«