Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1938
1938. október - Oldalszámok - 13
- 13 — 13. Dr. Balogh Jenő egyházkerületi főgondnok úr kihirdeti, hogy a közgyűlés első napján, azaz október hó 19-én d. u. 3 órakor bírósági teljes ülés, azután pedig folytatólagosan tanácsülés lesz. Tudomásul szolgál. 14. Püspök úrnak az 1937—38. évről készített gondos jelentése a közgyűlés alkotó tagjainak nyomtatásban előre megküldetvén, egyházkerületi közgyűlés azt felolvasottnak tekinti és a püspöki jelentést általánosságban tudomásul veszi. Egyházi és nemzeti életünk egészét felölelő erős református meggyőződést képviselő jelentéséért püspök úrnak köszönetét nyilvánítja. A jelentés további intézkedést igénylő pontjaira a következő határozatokat hozza: 15. Püspök úr jelenti, hogy egyházkerületünk is szívvellélekkel résztvett abban a tiszteletadásban, mellyel az egész nemzet nagy örömmel és lelkesedéssel ünnepelte vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó úr őfőméltóságát születésének 70. évfordulóján. Egyházkerületünk június hó 22-én tartott tanácsülése Kormányzó urunkat meleghangú táviratban köszöntötte, amit, mint arról a kabinetiroda püspök urat értesítette, őfőméltósága kedvesen fogadott. Egyházkerületi közgyűlés teljes egészében magáévá teszi tanácsának hódolatát és a bejelentést örvendetesen tudomásul veszi. 10. Püspök úr jelentésében örömmel emlékezik meg a magyar reformátusok debreceni világgyűléséről és az ORLE konferenciájáról. Ügy a világgyűlés, mint a konferencia lefolyása méltó volt a magyarsághoz és a református egyházhoz. Világgyűlésnek volt azonban sötét foltja is, nevezetesen az, hogy ezen a kifejezetten és kizárólag keresztyén vallásos ünnepélyen nem jelenhetett meg az ideiglenesen idegenbe szakadt véreinknek egy tekintélyes része. Egyházkerületi közgyűlés örömmel örökíti meg jegyzőkönyvében az első magyar református világgyűlés megtartását és várakozást felülhaladó sikerét. A világgyűlés nagy elvi jelentőségét abban látja, a testvérekkel találkozás áldásai mellett, hogy a magyar reformátusság kifejezésre juttatta azt a felfogását, mely szerint felelősnek érzi magát minden idegenbe szakadt magyar testvéréért, bárhol légyen a föld kerekségén. Viszont fájdalommal jegyzi fel, hogy sok akarata ellenére idegenbe kényszerített testvérünket hatalmi erő-