Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1937

1937. október - Oldalszámok - 52

- 52 — A gazdasági tanács azt javasolja, hogy az alapító-levélben a szabatosság kedvéért az a rendelkezés vétessek fel, hogy az alapítvány jövedelméből az alapító-levél 4. pontjának a)—h) pontjáig terjedő juttatások után fennmaradó jövedelem főiskolai tanulók (theologusok és gimnáziumi tanulók) segélyezésére legyen kiosztandó és hogy kitüntettessék az alapító-levélben az, hogy az örökhagyó által kiadni rendelt négv ösztöndíj mértéke akkora legye^ amiből a lakás és élelmezés költsége a főiskola által fenntartott internátusban és konviktusban fedezhető legyen. Az egyházkerületi elnökség véleménye az, hogy az alapítólevélből ki kell hagyni a 4. § 1. pontját, amely az időközi jövedelemre vonatkozólag akként intézkedik, hogy ebből 2000 P épületfenntartási tartalékként legyen kezelendő, a többi rész pedig öt éven át évi egyenlő részletben, mint segély kerüljön kiosztásra, mert erre az időközi jövedelemre az egyházkerületnek igen nagy szüksége van. Egyházkerületi közgyűlés a beterjesztett alapítólevelet a következő változtatásokkal hagyja jóvá: A 4. § i) pontjának végleges szövege a következő: »az ezután fennmaradó összeg lesz és pedig mindig a haszonbér beszedését követő iskolai évben a főiskolai tanulók (theologusok, gimnáziumi tanulók) segélyezésére kiosztandó és pedig olyképen, hogy mindenekelőtt az örökhagyóhoz való rokonságukat igazoló jómagaviseletű, bár nem jeles osztályzatú tanulók, ilyenek nemlétében nem rokon, de jeles osztályzatú tanulók részesítendők segélyben, amely segély tandíjmentesség, ingyenes köztartási és internátusi segély, indokolt esetben kivételesen egyéb segély alakjában nyujtatik«. Az i) pont 2. és 3. bekezdése változatlanul megmarad. A közgyűlés a 4. pont l) pontját törli. A gazdasági tanács azon javaslatát, amely a kiosztani rendelt négy ösztöndíj nagyságának legkisebb mértékét akarja meghatározni, elveti, mert sem az internátusi és konviktusi díjak állandóságát, sem pedig a búzában kikötött haszonbér mellett ennek a bérnek ellenértékét nem látja olyan mérvben biztosítottnak, hogy egy ilyen kikötést nyugodt lélekkel magáévá tehetne. A kerületi közgyűlés végül püspök úr indítványára