Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1935

1935. szeptember - Oldalszámok - 122

— 122 -­Hogy ezí elérhesse, sokszor tárgyalt az illetékesekkel az államsegélyek­nek a békebeli mértékben való kiutalásáért, a tanítói nyugdíjintézeti járu­lékoknak a polgári községek által való elvállalásáért, sajnos, ezek a tárgya­lások az országos pénzügyi helyzet folytán nem járhattak sikerrel. Érezte a lelkipásztor- és tanítócsaládok gazdasági nehézségeit is. Amit lehetett, megtett értük; ép két éve most, hogy a veszprémi egyház­kerületi közgyűlésre indítványt terjesztett elő a taníttató egyházi hivatal­nokok terheinek könnyítésére, aminek mintegy 2000 P segély lett a látható eredménye. Hányszor folyamodtak hozzá ép egyházkerületünk lelkészei és tanítói különféle támogatásért és ő mindent elkövetett, hogy a jogos kérelmeket illetékes hatóságoknál támogatva, segítségére lehessen lelkész­és tanítótestvéreinek. A gyülekezeteket állandóan óvta az eladósodás veszélyeitől. Ő vilá­gosan látta, hogy békében a gyülekezetek sokkal jobban el voltak adósodva és egyik püspöki jelentésében összehasonlítást tesz; e tekintetben a béke­beli állapotok és a jelen helyzet között, amely összehasonlítás a szám­szerűség tekintetében teljesen megnyugtató, de azt is látta, hogy a mai viszonyok között a gyülekezetek nem birják a magas kamatterheket meg­fizetni és így hangosan figyelmeztetett mindenkit az adósságcsinálás ve­szélyeire. Óvatossága, melyet a következmények sokszor igazoltak, indította őt arra, hogy nagyobb építkezések előtt; álló gyülekezetek presbitériumai­nak erőteljesen tanácsolta a várakozást és az anyagi erők pontos számba-; vételét. Ismerte a gazdasági élet törvényeit, amelyek az egyház életében is könyörtelenül érvényesülnek és féltette a pusztulástól az amúgy is gyönge anyagi erőkkel rendelkező dunántúli gyülekezeteket. Ellensége volt min­denféle délibábos elgondolásnak, de viszont szívesen pártolt terveket 1, amelyeknek megvalósítása az ő számító elméjef előtt is lehetőnek látszott, örömmel fogadta a gondolatot a vetítettképes előadások bevezetésére, amelyeknek több ezer pengő tiszta maradványa( lett, de viszont nem eről­tette ezeknek folytatását, amikor belátta, hogy; a változó idők tovább már nem alkalmasak az újabb kísérletezésre. Ruganyos! lelke a legkülönbözőbb helyekről nyert értesülések alapján megtudta találni a kellő pillanatot bizonyos elgondolások megvalósításának elkezdésére, vagy pedig kezdé­sek abbanhagyására. v II. Antal Géza püspöki egyéniségének másik jellemvonása a széleslátó­körüség. Ö a nagy horizontok embere volt. Nemcsak sokat tanult, de amit tanult, azt magáévá tette és életében felhasználta. A theologia, a bölcsészet, a politika, a pedagógia, a történelem területén egyaránt járatos volt. Nyelv­ismeretei lehetővé tették neki, hogy a nyugati kultúrákból mélyen táplál­kozzék. Független anyagi helyzete abba a szerencsés helyzetbe hozta, hogy állandóan a kor ütőerén tarthatta kezét különböző pártállású és irányú

Next

/
Thumbnails
Contents