Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1934

1934. szeptember - Oldalszámok - 9

— 9 hozási anyagnak gondos és hivatott előkészítése is szükséges, megvilágítsa és ezeknek gondos mérlegelésével megállapítsa azt, hogy a jelenlegi nagyméretű világgazdasági válságban, amelynek hatását hazánkban az igazságtalan trianoni békediktátum még fokozta, a törvényhozási szabályozásnak és az egyke elleni küzdelemnek minő gazdasági és pénzügyi feltételeit lehet most előteremteni. Semmi sem volna könnyebb, mint néhány szakaszban, amelyeket kiváló törvényelőkészítőink bizonyára hetek alatt megszerkesztenek, — jogi, főleg büntetőjogi szabályokat alkotni, vagy a telepítésre nézve néhány elvet, amely azonban csak a keretet adja meg, törvénybe iktatni. Előlegesen azonban elő kell teremteni a megoldáshoz szükséges összeget is, amely nélkül pl. a telepítés keresztülviteléhez nem is lehetne hozzáfogni. Nagy megnyugvásomra van, hogy a t. kormány megbízásából ezzel a nehéz kérdéssel éppen egyházkerületünknek az a kiváló férfia, Darányi Kálmán igen tisztelt barátom foglalkozik, akinek bölcseségében, gyakorlati érzékében, körültekintő hivatottságában teljesen megbízom; továbbá, hogy Lázár Andor világi tanácsbiró igen tisztelt barátom hivatali hatáskörébe is tartozni fog ezeknek az ügyeknek előbbrevitele. Semmit se vonok le azoknak a ref. társainknak érdeméből, akik ezt a kérdést az utóbbi hónapokban az egyházi életben szóbahozták, de nekünk az a feladatunk, hogy bevárjuk a t. kormány tervezeteit, amelyeket az országgyűlésnek téli ülésszakára helyezett kilátásba. — Egyházkerületünk alkotó tagjai közül mindenki, aki erre hivatott, tegye majd meg a tervezetekre észrevételeit, ha szükséges, biráló megjegyzéseit; a sajtó bőséges módot ad arra is, hogy a kérdéshez minden hivatott férfi hozzászólhasson. Főtiszteletü Egyházkerületi Közgyűlés! Óhajtanék még egyházunkat érdeklő több kérdést szóbahozni. Az új középiskolai törvény egyházkerületünknek egyik kincsét, négyszázados főiskolánkat közvetlenül érintette. Érdemes tanító-karunk gondjait csökkenti, de több egyházközségünknek belső ügyeit nagy fokban érdekli a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak a felekezeti tanítók illetményeire vonatkozó rendelete. Mindenekfelett szeretnék kiterjeszkedni a magyar református ifjúságnak gazdasági, művelődési és szociális törekvéseire, amelyeket teljes rokonszenvvel kisérek és egyházkerületünk minden alkotó tagjának szives jóindulatába melegen ajánlok. Amiket azonban eddig előadnom kellett, azok annak a bizonysága, hogy minden más felelt magyarok vagyunk és hogy szociális kötelességeinket a legnagyobb lelkiismeretességgel kell teljesítenünk. Időm lejárt! Azzal a fohásszal, hogy elszakított területen élő magyar véreinkre jobb napok virradjanak és ígérve: nagy Madách-unk szavai szerint a jövőben is „küzdve küzdünk és bizva biz-unk", — a közgyűlést Isten nevében megnyitom.