Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1934

1934. szeptember - Oldalszámok - 1_19

— 19 ügyek irodai intézését ez évben is kizárólag Fazekas Mihály püspöki titkár végezte s én teljes elismeréssel s őszinte meleg köszönettel emlékezem meg jelentésemben fáradhatatlan szorgalmáról és szakavatottságáról, mellyel lehetővé tette az ügyek zavartalan irodai intézését s azt, hogy a püspöki irodában nem volt ügy, amely — ha csak hivatalos úton távol nem voltam — közvetlen beérkezése után el ne intéztetett volna. Személyes tevékenységet a lefolyt évben — fájdalom — kisebb mértékben fejthettem csak ki, mint ahogyan szerettem volna és ez a tevékenységem egyedül a konvent ülésén, majd később néhány bizottsági ülésén való megjelenésre szorítkozott. Betegségem, amely már a mult esztendőben megakadályozott abban, hogy egyházkerületünk veszprémi gyűlésén résztvegyek s személyesen elnököljek, fájdalom, hosszabbnak bizonyult, mint amilyennek azt a mult év őszén gondoltam volna s csak a gondos kezelés tette lehetővé, hogy betegségemből felépülve, ma már személyesen is vezethetem az egyházkerület ügyeit, amelyeknek irodai vezetésétől egy percre sem szűntem meg. Ez alatt az idő alatt a gyűléseken való megjelenésnél, templomszenteléseknél stb. Medgyasszay Vince egyházkerületi főjegyző úr volt szives helyettesíteni, kinek önzetlen támogatásáért ez úton is hálás köszönetet mondok. De hálás köszönetet mondok gyülekezeteink lelkészeinek, vezetőinek általában mindazoknak, akik egyházi ügyeinkre befolytak, azért a meleg részvétért és támogatásért, amelyben a lefolyt évben részesíteni szívesek voltak. Különösen jól esett, hogy ügy egyházmegyéink, mint egyesek megemlékeztek arról, hogy Isten kegyelméből 10 évet töltöttem már megválasztásom óta egyházkerületünk püspöki székében s ez alatt az idő alatt igyekeztem legjobb erőmmel és tudásommal az egyházkerület ügyeit előbbre vinni s ezekben a nehéz, gazdaságilag ol^an kritikus időkben az egyházkerület és intézményeinek zavartalan funkcionálását biztosítani. Hogy ez mennyire sikerült, azt megítélni nem az én feladatom, én csak hálát adok a jóságos Istennek, hogy az ő kegyelmével megsegített ezekben a nehéz esztendőkben s megsegítette egyházkerületünket, hogy azt a nagy, magasztos feladatot, melynek teljesítésére hivatott, külső bajoktól mentesen, zavartalanul teljesíthette. Azoknak, akik megválasztásom 10-ik esztendejében üdvözletükkel voltak szívesek felkeresni, ez úton mondok hálás köszönetet s kérem, hogy köszönetem nyilvánítását tekintsék el nem muló hálám szerény kifejezésének. Legyen szabad felhasználnom jelentésemnek befejező részét arra, hogy köszönetet mondjak mindazoknak, akik hiva2*