Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1932
1932. május - Oldalszámok - 1_6
— 6 — leküldte állásfoglalás céljából a VK. miniszter úr 5271/1932, II. számú átiratát, melyben a miniszter úr, a pénzügyminiszter 1 úr megkeresésére azt kéri, hogy a pótlékolható állami adó 30 0/o-ánáI magasabb egyházi adót szedő egyházközségek kimutatását, az átiratban közölt minta szerint készíttesse el az elnökség s a pénzügyminiszter úrhoz juttatás céljából hozzá terjessze fel. Az egyházkerületi intéző-bizottság a kért kimutatást sem helyesnek, sem szükségesnek nem látja. Nem látja helyesnek és szükségesnek azért, mert e kívánalom nagyon közelről érinti egyházalkotmányunknak az egyházi adózásra vonatkozó autonóm rendelkezéseit; de azért is, mert nem tesz különbséget a szórványosan túlépítkező s ennek következtében túlköltekező-, másrészről pedig az iskolafenntartó s magasabb egyházi és iskolai adóztatásra éppen ezért rákényszerült egyházközségek között. De nem látja helyesnek különösen gyakorlati szempontból azért sem, mert tapasztalaton nyugvó biztos tudásával merőben ellentétes a pénzügyminiszter úrnak azon megállapítása, hogy a túlmagas egyházi adóztatás általában az egyes hitközségek-, presbitériumok- és iskolaszékek túlköltekezése következtében állott elő. A presbitériumok és iskolaszékek rendszerint az egyházközség vagyonosabb tagjaiból alakultak s a magas egyházi adóviselés terhét elsősorban maguk érzik. Alig tehető fel, hogy kényszerítő szükség nélkül olyan költségvetést állítsanak össze s olyan adóterheket rovassanak ki, melyekkel a saját maguk anyagi romlását idéznék elő. A tapasztalás egyenesen az ellenkezőt bizonyítja. Nagyon sok helyütt és nagyon sok esetben még a feltétlenül szükséges tételeket is legalább leszállítani, vagy épen teljesen törölni szeretnék a költségvetés szükséglet-oldaláról. A túlmagas egyházi adó egészen más és pedig több okra vezethető vissza. Ilyen a közterhek rendkívüli emelkedése, mint azt a tanítói nyugdíjjáruléknál, illetékegyenértéki adónál, népesebb iskolafenntartó egyházközségekben pedig különösebben a tanerők helyi járulékának az egyházközség teherviselő-képességével nem
