Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1932

1932. május - Oldalszámok - 10

— 10 — Baksay Sándorban ina nem a költőt, az írót, a műfordítót, akit a közeli hetekben más, hivatottabbak méltó módon értékeltek, hanem az egyházi írót és a református lelkipásztor mintaképét kívánom méltatni. Leköteleztek bennünket azok a hittestvéreink, akik összegyűjtötték és eddig két kötetben kiadták Baksaynak évtizedeken át tartott egyházi munkáit (megjelentek Kecskeméten 1929—1930). Ezekből a nagyértékű beszédekből csak egyre utalok, amelyben nagy nyelvmüvészetével és szónoki tehetségének egyszerű, de meggyőző erejével ö is egyházunk tagjainak társadalmi kötelességeit tária fel. Egyik egyházi beszédében (Alapige volt Máté XVIII. 5) (Munkái II. kötete 180 — 188. lap) félszázad előtt híveit így tanította: „Viseld gondját a gyermeknek, ha keresztyén vagy." Kereken kimondta: Nem vagy keresztyén, ha nem veszed fel az elhanyagolt, az elvettetett gyermekek gondját." Utal arra is: minden egyházközségben — hát még a nagy városokban, — akad árva, félárva, vagy szülei hibájából gondozatlan gyermek. „Az enyém nincs sem az utcán, sem a nyáj mellett", felelsz erre. — Ha ezt mondod — írja Baksay nem vagy keresztyén, mert csak a magad kicsinyeitől gondoskodol, a Krisztuséiról pedig nem." Ez utóbbiakra hívta fel a nagy lelkipásztor, egyházunknak később nagyemlékű püspöke, konventi egyházi elnöke és egyik legrokonszenvesebb, nemeslelkű vezetőférfia az ő híveinek állandó figyelmét. Hála, nemes emlékezetének! Főtiszteletű Közgyűlés! Az a nemzet, amelynek a Mindenható Arany János géniuszát és Baksay Sándornak nemes, vonzó egyéniségét ajándékozta, — nem elveszésre van ítélve. Bizakodjunk abban, hogy ha népünk jobbjai és többsége követik e két nagy férfiú életének példaadását, a magyar kiemelkedve a mostani szomorú helyzetből, az újabb haladás és felemelkedés útjára tér, majd pedig bejutva a nemzetek nagy versenyének életfolyamán a „fősodorba", hajója ismét kifut a zátonyok közül és előbbre megy jobb jövő felé. Ebben rendíthetetlen, szilárd hittel bizakodva, a közgyűlést Isten nevében megnyitom. Egyházkerületi közgyűlés elhatározza, hogy mind püspök úr imádságát, mind egyházkerületi főgondnok úr megnyitó beszédét egész terjedelmében jegyzőkönyvébe iktatja. 3. Távolmaradásukat igazolták: Elekes Gyula, dr. Szász Károly, Szenthe Kálmán, Bosznay Sándor, dr. Fodor Vilmos, dr. Horváth Lajos, Szűcs Dezső, Szabó György, Fáy István, Sárközy Jenő közgyűlési tag urak. Távolmaradásukat a közgyűlés igazoltnak elfogadta.