Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1932

1932. május - Oldalszámok - 2_1

PÜSPÖKI JELENTÉS a dunántúli református egyházkerület 1932. évi szeptember hó 20-án tartandó közgyűlésére. Az idők rohanó árjában megállunk egy pillanatra, hogy boldog örömmel tekintsünk vissza főiskolánk 400 éves jubileumára és visszaidézzük emlékünkbe annak kiemelkedő mozzanatait. Az iskola volt növendékei, kik az ünnepélyre sok százan gyűltek egybe, egyházkerületünk alkotó tagjai, kik erre az emlékezetes ünnepélyre teljes számmal megjelentek, a hivők serege és az érdeklődők nagy száma három helyen emelte fel ez ünnepélyes alkalommal szivét a Mindenhatóhoz, hogy hálát rebegjen azért a kegyelemért, amellyel az ősi főiskolát négy századon keresztül megtartotta s hivatása teljesítésében atyai kegyelmével támogatta. Magyarország kormányzója megjelenésével nemcsak fényét emelte az ünnepélynek, hanem az üdvözlő beszédre adott válaszával irányt mutatott pártoskodásra hajló nemzetünknek, hogy e nehéz időkben minden egyéni érdeket félretéve, csak a nemzet közjavát tekintse. Az a meleg érdeklődés, amelyet külföldi hittestvéreink s azok élén Németalföld fenkölt királynője az ünnepély iránt tanúsítottak s amely számos külföldi főiskola és egyház képviselőjének személyes részvételében is kifejezést nyert, tanúbizonysága annak, hogy a főiskola a múltban úgy, mint a jelenben, élénken ápolta azt a nagy értékű szellemi kapcsolatot, mely bennünket a külföldi testvéregyházakhoz csatol. A volt tanítványok rajongó szeretete az alma mater iránt nemcsak a megjelenésben nyilatkozott meg, hanem az áldozatkészségben is, amellyel a mai nehéz időkben az ősi főiskola segítségére jönni készeknek mutatkoztak. Vajha ez az áldozatkészség a világválság javulásával minél jelentősebb alapítványok tevésében válhatna valóra s vajha ezek révén is új erőt nyerne az ősi iskola s szabadon tenyésző fája új virágzásnak indulna.