Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1930
1930. május - Oldalszámok - 93
— 03 — 232. Tárgyaltattak a nem református alsóbbfoku tanintézetekbe járó református gyermekek hitodtatására vonatkozó összefoglaló jelentések és kimutatások a következőkben: Belsösomogyban 20 helyen és 35 iskolában 301 fiú és 269 leány részesült hitoktatásban. A heti órák száma 73 és 1/ 2. A hitoktatásban 10 lelkész, 1 vallástanár, 1 hitoktató-lelkész, 3 segédlelkész, 1 református tanító, 3 református helyettes tanító, 3 református vallású állami tanító, 2 református vallású községi tanjtó és 1 ág. hitv. ev. vallású állami igazgató-tanító buzgólkodott. A tanítás általában a megállapított tanterv és tankönyvek használata mellett folyt a hitoktatók lelkiismeretes működésével. A vizsgabiztosok általában nagy dicsérettel nyilatkoznak a taneredményről. Baj, hogy több helyen nincs anyagi fedezet a megfelelő munkához. A drégelypalánki egyházmegyében 3 lelkészség területén 15 iskolában 4 lelkész és 1 tanítónő oktatott 100 fiút és 57 leányt heti 32 órán hittanra. A vizsgákra kiküldött biztosok a legnagyobb dicsérettel nyilatkoznak a hitoktatók kiváló munkásságáról s a gyönyörű eredményről. Mezöföldön 7 helyen 19 iskolában 468 református tanulót oktattak hittanra az illetékes lelkészek és hitoktatók. Az eredményről a vizsgái biztosok elismeréssel nyilatkoznak. Székesfehérváron az iparostanoncokkal van sok baj. Ugyanitt a többi tanulónál szép egyházias nevelőmunka folyik, csak az a kár, hogy a nem állandóan alkalmazott és gyengén díjazott hiti oktatók átmeneti állásnak tekintik helyüket. Az egyházmegye felhívta lelkészeit, hogy minden elérhető és szükséges ponton végezzék a hitoktatást. Az örségi egyházmegyében 10 helyen 16 iskolában 122 fiú és 62 leánytanulónk volt. Hitoktatásukat heti 25 órán 3 lelkész, 1 hitoktató-lelkész, 1 tanítónő, 1, ref. vallású községi tanító és 1 ág. hitv. ev;. tanító látta el. 1 helyen anyagi fedezet hiányában nem volt hitok'tatás. Jelentés csak a szombathelyi hitoktatásról ad és pedig megnyugtató számot, máshonnan nem tudunk az eredményről. Az egyházmegye nagyon helyesen felhívta a hitoktatókat, hogy ne csak a díjazott, hanem a tényleg szükségtes óraszámot használják fel oktatásra. A pápai egyházmegye területén 10 helyen és 19 elemi iskolában 132 fiú- és 100 leánytanulót heti 34 órán lelkészeink, segédlelkészeink, tanítóink, 1 ág. hitv. ev. segédlelkész és 3 ág. hi,tfv. ev. tanító tanította^ hittanra. A vizsgabiztosi jelentések általában megnyugtató, több helyen kiváló eredményről számolnak be. Kívánatos volna, hogy a hitoktatást mindenütt a magunk emberei vegyék át. A soproni szép munkába egy fájó hang vegyül: a zárda vezetősége a bentlakó növendékeket megakadályozza az istentiszteletek látogatásában. A tatai egyházmegye területén 50 iskolában 1655 reofrmátus tanulónkat a rendes lelkészek, segédlelkészek vagy okleveles református tanítók és tanítónők oktatták. Csak egy helyen kellett a lelkész öregsége és a tá-