Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1930
1930. május - Oldalszámok - 2_12
— 12 — larációban egyházunk kijelenti, hogy a missziói ügyet minden vonatkozásában az egyház feladatának kivánja tekinteni. A zsinati ülésszak elhúzódása folytán a zsinat utolsó napján tartott ülésen már nem vehettem részt és helyettesítésemet a törvény rendelkezéseinek megfelelően Medgyasszay Vince legidősebb esperes, egyházkerületi főjegyző úr volt szives vállalni. Én május 12-én megkezdtem a pápai egyházmegyében egyházlátogató körutamat, meglátogatva az útra szánt három hét alatt az egyházmegye összes anya- és leányegyházait, számszerint 39-et, Sopron kivételével, ahol mult év decemberében voltam templomszentelésen s ahol az ez alkalommal tartott presbiteri gyűlésen az egyház helyzetéről minden irányban tájékozódást szereztem. Utam külsőségeit tekintve, semmivel sem maradt az előző egyházlátogatások mögött s remélem Isten kegyelméből, hogy építő hatását tekintve sem maradt el azok mögött s nem volt eredmény nélkül való. Hálás köszönettel adózom az egyházmegye vezetőségének, mely utamat a legnagyobb gondossággal előkészítette úgy, hogy az út minden zökkenő nélkül volt lefolytatható. Kíséretemben volt az út legnagyobb részén Medgyasszay Vince egyházkerületi főjegyző úr s az egész út alatt, egyetlen gyülekezet kivételével, a pápai egyházmegye esperese, Jakab Áron úr és egyházmegyei gondnoka, dr. JókayIhász Miklós úr, ki az egész út tartamára szives volt fogatait az egyházmegye rendelkezésére bocsátani. Állandóan velünk voltak az egyházmegye főjegyzője, Végh János úr és az ő akadályoztatása alatt Mészáros András aljegyző úr s időnként csatlakoztak a kísérethez az egyházmegyei lelkészi karnak más tagjai is, úgy, hogy volt eset, amikor az egyházmegyéből hét lelkész vette körül az urasztalát. Kedves kötelességet teljesítek, amikor az egyházmegyei elnökségnek és a kíséretemben volt egyházmegyei lelkész uraknak ez úton is hálás köszönetemet nyilvánítom. Hálás köszönetet kell nyilvánítanom a politikai és közigazgatási hatóságoknak, melyek mindenütt a legnagyobb előzékenységet tanúsították utamon s annak külső fényét és díszét a maguk hozzájárulásával emelték. Kérem a Főtiszteletü Egyházkerületi Közgyűlést, hogy Győr és Veszprém vármegyék főispánjának és alispánjának, továbbá a sokoróaljai (Tét), pusztai (Győrszentmárton), a zirci, pápai, devecseri járások főszolgabíróinak, illetve szolgabiróinak a maga részéről is elismerését és köszönetét nyilvánítani szíveskedjék. Köszönetemet fejezem ki Fazekas Mihály, Győry Elemér és Pongrácz József uraknak, kik utamon kisérni szívesek voltak s úgy az út külső eseményeit, mint az egyes helyeken tartott egyházi beszédeket gyorsírással